Pesti Srácok

Térhatás - Luther Mártonról neveztek el teret Rómában

A reformáció után csaknem ötszáz évvel teret neveztek el Luther Mártonról Rómában.

MTI

Ignazio Marino, a város polgármestere jelenlétében keresztelték el szerdán az eddig név nélküli parkot. A Piazza Martin Lutero Róma középpontjában, a Colosseum mellett található. A téren nyolcszögletű, víz nélküli szökőkút áll, benne kisgyerekek játszanak, körülötte, a kőpadokon turisták és helyiek pihennek. A kissé elhasználódott parkban azonban sok menekült is összegyűlt, akik Maliból, Gambiából vagy Burkina Fasóból érkeztek a Földközi-tengeren át Olaszországba.

PestiSracok facebook image

A névadást a római evangélikus egyház munkaközössége indítványozta. Jens-Martin Kruse, a római evangélikus-lutheránus közösség lelkésze szerdán arra emlékeztetett, hogy a protestánsok a pápa városában évszázadokon át kisebbségként, titokban gyakorolták vallásukat. "A tér elnevezése azt szimbolizálja, hogy keresztény vallásunk hagyományai szívesen látottak Rómában is" - fejtette ki Kruse.

Luther Márton (1483-1546) német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár a reformáció elindítója. 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, tettével nem kívánatos személlyé vált Rómában. Fiatal szerzetesként 1510 és 1511 fordulóján néhány hónapot Rómában töltött, akkoriban züllött, bűnös Bábelnek tartotta a várost. Negatív benyomásai a történészek szerint megerősítették későbbi, Róma ellen vívott harcában.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.