Pesti Srácok

15.000.000 - Újraavatták a vereckei millenniumi emlékművet Ópusztaszeren

Újraavatták a Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított millenniumi emlékművet szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

MTI

Ópusztaszer, 2015. október 3. A felújított vereckei millenniumi emlékmû az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2015. október 3-án. A Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított emlékmû restaurálását, a hiányzó talpazat és táblák hiteles másolatainak elkészítését Matl Péter kárpátaljai szobrászmûvész végezte el. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
PestiSracok facebook image

Kövér László, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kifejtette, a vereckei emlékművet eleink határkőnek szánták. A 20. század azonban vérrel és könnyekkel rajzolta át a határokat. Az emlékmű sorsában mint cseppben a tenger tükröződik a magyarság 20. századi kiszolgáltatottsága: megcsonkították, átalakították, elbontották, a magyar helyett idegen emlékek megjelölésére használták - fogalmazott.

Visszatekintve pontosan látjuk, hogy a magyarság a 20. század első évtizedeiben lezajlott európai dezintegrációnak miként vált vesztesévé. Feladatunk, hogy Magyarország a 21. század eleji nagy európai átrendeződésének ne vesztese, hanem lehetőség szerint nyertese legyen - hangsúlyozta Kövér László.

Magyarország ma annak az Európai Uniónak a tagja, amely vezetői napról napra arra törekszenek, hogy felszámolják a közösség erőforrásául szolgáló nemzeti és kulturális sokszínűséget, és azt az értékbázist, a keresztény hitet, amely a sokféleség ellenére lehetővé tette az önálló identitás kialakítását - mondta Kövér László. A vereckei millenniumi emlékművet Bereg vármegye emelte 1896. július 20-án a honfoglalás tiszteletére. Tervezője Dvorák Ede, készítője Balduzzi Andrea volt. A Trianoni döntés után Csehszlovákia részévé vált a vidék, a határkőről leszerelték az emléktáblákat a hatóságok. 1939-ben az anyaországhoz való visszatérést követően részlegesen felújították az emlékművet. A második világháborút követően a térséget a Szovjetunióhoz csatolták.

Az 1960-as években az emlékművet elbontották, és a galíciai Tuholka faluba szállították. Felső részét 1975-ben szovjet katonai emlékműként avatták föl. 2014-ben az emlékkő darabjait az ukrán-magyar jószomszédi kapcsolat jegyében a Szkolei járás és Tuholka vezetősége a magyar államnak adományozta. Az emlékmű restaurálását, a hiányzó talpazat és táblák hiteles másolatainak elkészítését Matl Péter kárpátaljai szobrászművész végezte el.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.