Pesti Srácok

15.000.000 - Újraavatták a vereckei millenniumi emlékművet Ópusztaszeren

Újraavatták a Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított millenniumi emlékművet szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

MTI

Ópusztaszer, 2015. október 3. A felújított vereckei millenniumi emlékmû az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2015. október 3-án. A Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított emlékmû restaurálását, a hiányzó talpazat és táblák hiteles másolatainak elkészítését Matl Péter kárpátaljai szobrászmûvész végezte el. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
PestiSracok facebook image

Kövér László, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kifejtette, a vereckei emlékművet eleink határkőnek szánták. A 20. század azonban vérrel és könnyekkel rajzolta át a határokat. Az emlékmű sorsában mint cseppben a tenger tükröződik a magyarság 20. századi kiszolgáltatottsága: megcsonkították, átalakították, elbontották, a magyar helyett idegen emlékek megjelölésére használták - fogalmazott.

Visszatekintve pontosan látjuk, hogy a magyarság a 20. század első évtizedeiben lezajlott európai dezintegrációnak miként vált vesztesévé. Feladatunk, hogy Magyarország a 21. század eleji nagy európai átrendeződésének ne vesztese, hanem lehetőség szerint nyertese legyen - hangsúlyozta Kövér László.

Magyarország ma annak az Európai Uniónak a tagja, amely vezetői napról napra arra törekszenek, hogy felszámolják a közösség erőforrásául szolgáló nemzeti és kulturális sokszínűséget, és azt az értékbázist, a keresztény hitet, amely a sokféleség ellenére lehetővé tette az önálló identitás kialakítását - mondta Kövér László. A vereckei millenniumi emlékművet Bereg vármegye emelte 1896. július 20-án a honfoglalás tiszteletére. Tervezője Dvorák Ede, készítője Balduzzi Andrea volt. A Trianoni döntés után Csehszlovákia részévé vált a vidék, a határkőről leszerelték az emléktáblákat a hatóságok. 1939-ben az anyaországhoz való visszatérést követően részlegesen felújították az emlékművet. A második világháborút követően a térséget a Szovjetunióhoz csatolták.

Az 1960-as években az emlékművet elbontották, és a galíciai Tuholka faluba szállították. Felső részét 1975-ben szovjet katonai emlékműként avatták föl. 2014-ben az emlékkő darabjait az ukrán-magyar jószomszédi kapcsolat jegyében a Szkolei járás és Tuholka vezetősége a magyar államnak adományozta. Az emlékmű restaurálását, a hiányzó talpazat és táblák hiteles másolatainak elkészítését Matl Péter kárpátaljai szobrászművész végezte el.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.