Pesti Srácok

"Éljen a magyar szabadság!" - Állandó kiállítás nyílt Aradon a szabadságharc emlékeiből

Az Arad megyei múzeumban kiállítást nyitottak csütörtök délután az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeiből - írja az Aradi hírek portál.

MTI

aradi_ereklyemuzeum_megnyitoja_037A múzeum négy termében berendezett, állandónak szánt kiállításon olyan ritkaságok láthatók, mint Kossuth Lajos pipája, a vértanú tábornokok egyikének, gróf Leiningen-Westerburg Károlynak a szívurnája, Damjanich János vértanú tábornoknak a mankója és összecsukható karosszéke, valamint annak a szekérnek néhány darabja, amelyen 1849 október hatodikán a tábornokokat a vesztőhelyre vitték.

PestiSracok facebook image

A kiállított tárgyak annak az Ereklyemúzeumnak a gyűjteményébe tartoznak, amely egy 1867-es felhívás nyomán, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon. Az 1893. március 15-én megnyitott múzeum gyűjteménye a szabadságharc vértanú tábornokainak a személyes tárgyai mellett több mint 17 ezer tárgyi emléket és dokumentumot tartalmaz. A budapesti Nemzeti Múzeum valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1848-49-es gyűjteménye után az aradit tekintik a korszak legjelentősebb gyűjteményének.

A kiállítás túlélte a román közigazgatás bevezetését, és a második világháborút, csak 1956 után kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor személyi kultuszának megerősödésekor a raktárak mélyére száműzték. Az Ereklyemúzeum anyagát az aradi múzeum szakemberei 2009-ben és 2010-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a Budapesti Hadtörténeti Intézettel és Múzeummal európai uniós támogatással katalogizálták, restaurálták és foglalták gyűjteménybe.

"Most léptünk a normalitás útjára. A kiállításmegnyitó jó példa arra, hogy Aradon, az Európa kulturális fővárosa címre pályázó városban tényleges a kölcsönös tisztelet" - idézte Bognár Leventének, Arad alpolgármesterének a megnyitón elmondott beszédét a portál. A rendezvényen jelenlévő Gheorghe Falca aradi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az Ereklyemúzeum közkinccsé tétele "magától értetődő esemény", és a szabadságharcosoknak minden körülmények között kijár a tisztelet.

Peter Hügel múzeumigazgató szerint régi adósságot törlesztett az intézmény a kiállítás megnyitásával. Megígérte, hogy további tárgyakat is közszemlére tesznek, és további helyiségeket is a tárlat rendelkezésére bocsátanak. Az Ereklyemúzeum anyagából szervezett kiállítás keddtől vasárnapig 9-17 óra között látogatható az Arad megyei múzeum második emeletén. A múzeum egyelőre nem tud magyar nyelvű tárlatvezetést biztosítani.

Fotó: Aradi Hírek

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.