A legalapvetőbb energetikai kérdésekről sem tud dönteni a Tisza-kormány
Fotó: Hatlaczki Balazs
Rendesen megy a cicaharc a Tisza Párt vezető politikusai között a Mol jövőjéről, az orosz energiafüggőségről és a rezsicsökkentés sorsáról.
A vita középpontjában elsősorban a Mol áll. Tarr Zoltán, a párt alelnöke és kulturális minisztere márciusban arról beszélt a Politicónak, hogy rendszerszintű átalakítást terveznek a vállalat tulajdonosi és irányítási struktúrájában. Elképzelésük szerint a stratégiai cégek – köztük a Mol – igazgatótanácsába olyan piaci szakemberek kerülnének, akik nem rendelkeznek kormányzati múlttal. A cél a hatékonyság növelése, ugyanakkor ez kockázatos lehet, mert az ilyen vezetők nem feltétlenül ismerik az állami energiapolitika és az ellátásbiztonság sajátos szempontjait.
Ezzel szemben Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a parlamenti bizottság előtt kijelentette:
"Nem az állam feladata beavatkozni a Mol működésébe, a döntések a tulajdonosok és részvényesek hatáskörébe tartoznak."
A miniszter a vállalatot stabil, regionálisan is erős szereplőnek nevezte, és azt hangsúlyozta, hogy a kormány célja ennek megőrzése. Álláspontja élesen eltér Tarr átalakítási elképzeléseitől, még úgy is, hogy a kétharmados parlamenti többség jogilag lehetőséget teremtene jelentősebb változtatásokra.
Az orosz energiahordozóktól való függésben sincs egyetértés.
A Tisza programja 2035-ig számolna az orosz energiafüggőség megszüntetésével, miközben az Európai Bizottság 2027-től teljes importtilalmat vár el az orosz olajra. Vannak, akik szerint kénytelenek vagyunk az olcsó orosz olajjal számolni, mások viszont kritikátlanul teljesítenék Brüsszel elvárásait.
Kapitány viszont közölte, nem „leválni” akarnak, hanem alternatív opciókat teremteni. Hangoztatta, "az orosz függőséget, nem az orosz partnerséget kell megszüntetni."
A szakértői becslések szerint ugyanakkor az orosz olajról való gyors leválás jelentős áremelkedést és inflációs hatást hozhatna.
A kérdés szorosan összefügg a rezsicsökkentéssel. Az elmúlt években a Mol az olcsóbb orosz nyersolaj révén jelentős többletprofitot ért el, amelyből mintegy 500 milliárd forint extraprofitadó formájában a rezsivédelmi alapba került. Ez kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar lakossági energiaárak európai összevetésben alacsonyak maradtak.
A Tisza Párt ugyanakkor eddig nem mutatott be részletes számításokat arra, miként pótolná az olcsóbb orosz energia esetleges kiesését, miközben vállalása szerint nemcsak fenntartaná, hanem ki is terjesztené a rezsicsökkentést.
Ezt tovább árnyalja Kármán András pénzügyminiszter nyilatkozata, aki jelezte: a támogatási rendszert nem a jelenlegi formájában tartanák meg, hanem inkább rászorultsági alapon alakítanák át.
Összességében a Mol jövője, az orosz energia szerepe és a rezsicsökkentés finanszírozása körül egyelőre több a nyitott kérdés, mint a konkrét, egységes kormányzati álláspont.
Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs.
