Visszapillantó - Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész 90 éves lenne
Kilencven éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. Krampner Ferenc néven jött a világra a Békés megyei Gyomán, s másokat utánozva már kisgyermekként színházasdit játszott. A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett.
MTI
A vizsgabizottság előtt Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét szavalta, s már a negyedik sornál félbeszakították: "Fel van véve!" Művésznevét is ekkor kapta, az egyik felvételiztető ott helyben keresztelte át: "Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök!". 1944 szeptemberében megkezdett színi tanulmányai novemberben már véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, és még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz csábította át. Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében. Két év múlva a Nemzeti Színház tagja lett, s ötven éven át, megszakítás nélkül a nemzet első színházának társulatához tartozott, 1989-től örökös tagként. 2000-ben a Magyar Színház művésze lett.
Minden stílusban és műfajban, komédiában és tragédiában, színházban és filmben jelentőset alkotott. A klasszikus és a kortárs világirodalom, a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel, Othello Cassiusától a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta, alakításait gyakran színezte humor és irónia. Emlékezetes alakítást nyújtott Shakespeare Macbeth, Móricz Úri muri, Büchner Danton halála, Gogol A revizor, Gorkij Éjjeli menedékhely, Machiavelli Mandragóra, Csurka István Döglött aknák, Móricz Zsigmond Rokonok című drámájában. Németh László Villámfénynél című darabjában nem csak játszott, 1996-ban a Várszínházban maga is színpadra állította a művet.
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2x2 néha 5, A császár parancsára, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, a Déryné, hol van?, az Ezek a fiatalok, A hamis Izabella, a Mi lesz veled Eszterke?, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban, s szerepelt a történet folytatásában, az 1994-ben bemutatott Megint tanúban is. Utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pállal készítette 2006-ban. Szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának tagja volt. Művészi tevékenysége elismeréseként 1956-ban és 1958-ban is megkapta a Jászai Mari-díjat, 1966-ban az érdemes művész, 1970-ben a kiváló művész címet, 1973-ban a Kossuth-díjat. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést vehette át. 1996-ban szülővárosa, Gyoma, 1998-ban Budapest díszpolgárává választották.
Több alkalommal elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb férfialakítás díját, valamint a filmkritikusok elismerését. 1996-ban bekerült a halhatatlanok társulatának örökös tagjai közé, 2002-ben a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt. 2006-ban Prima Primissima díjas lett, Maecenas-díjjal, valamint a Táncsics Mihály Alapítvány életműdíjával tüntették ki. Több könyv is megjelent róla, 1978-ban Koltai Tamás tollából, 2000-ben Kovács Boglárkától Színház, szerelem címmel. Életéről Sághy Gyula portréfilmet készített.
Az egyik legsokoldalúbb magyar színházi és filmes művész 2010. július 11-én hunyt el. A nevét viselő életműdíjjal a színházi világnapon azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a régi Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább húsz éven át kiemelkedő szerepet vállaltak. 2013 júniusában felavatták mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását a Nemzeti Színházban, az év júliusában pedig átadták emléktábláját, Krajcsovics Károly alkotását a Szent Lukács Gyógyfürdőben. Gyomaendrődön és Budapesten több eseménnyel is emlékeznek a Kossuth-díjas színművészre a születésének 90. évfordulója alkalmából megrendezett emlékévben.
