Pesti Srácok

Klasszikus és kortárs filmek az Ukrán Filmnapokon az Urániában

A húszas évek avantgárdjának klasszikussá vált művei mellett a kortárs ukrán filmművészet néhány kiemelkedő alkotása is bemutatkozik a budapesti Ukrán Filmnapokon október 19. és 22. között, az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

MTI

Az ukrán nagykövetség az ország függetlenségének elnyerése óta először rendezi meg a filmnapokat. A változatos műfaji kínálatot felvonultató program munkáin keresztül a nézők jobban megismerhetik az ukrán nép történelmét és kulturális hagyományait egyaránt - közölte az Uránia az MTI-vel.

PestiSracok facebook image

Az Ukrán Filmnapok programja hétfőn délután egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik az Uránia Kávéházban, ahol a filmnapok meghívott vendégeivel, Pilip Illjenkóval, az Ukrán Állami Filmügynökség vezetőjével, Olesz Szanyinnal, a nyitófilm rendezőjével és Hennagyij Kofman producerrel találkozhat a közönség. A beszélgetést az Olesz Szanyin által jegyzett, A vakvezető című film díszvetítése követi. A harmincas években játszódó, valós eseményeken alapuló történet főszereplője egy amerikai kisfiú, aki miután apja gyilkosság áldozata lesz, egy vak zenész segítségével megmenekül és elszegődik mellé vakvezetőnek. Veszélyes kalandokkal teli útjukat az ukrán történelem drámai eseményei szegélyezik.

A filmnapok keretében bemutatják az elsőfilmes Osztap Kosztyuk Éltető tűz című, három generáció történetét bemutató dokumentumfilmjét, amelyet négy éven keresztül forgatott az ukrán Kárpátokban élő hucul juhászokról. Az október 20-i vetítést közönségtalálkozó követi Hennagyij Kofmannal, a film producerével.

Látható lesz a program keretében az ukrán és a szovjet némafilmes korszak egyik legismertebb alkotása, Olekszandr Dovzsenko Föld című némafilmje is, amely egy ukrán falut ábrázol a kolhozosítás hajnalán. A film rehabilitációjára 1958-ban került sor, amikor a világ filmkritikusai minden idők 12 legjobb filmje közé választották. A művet digitálisan restaurált kópiáról, a DakhaBrakha ukrán avantgárd világzenei együttes zenéjével vetítik.

A Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon a kritikusok díját elnyert Viktoria Trofimenko lélektani drámája a "Fivérek. Az utolsó vallomás" című film október 21-én lesz műsoron. Az alkotás a svéd író, Torgny Lindgren magyarul is megjelent Dongóméz című regényéből készült.

Október 22-én egy újabb filmtörténeti klasszikus, Georgij Sztabovij Két nap című 1927-es némafilmje forog majd, végül október 22-én Miroszlav Szlabospickij felnőtt nézőknek ajánlott thrillere, a 24 nemzetközi díjjal elismert A klán zárja a programot. A feszült hangulatú történet főszereplője, Szergij egy hallássérültek számára fenntartott bentlakásos iskolába kerül, ahol egy bűnözői csoport, a Klán uralkodik. Hogy elfoglalhassa helyét a rangsorban, Szergij több rablásban is részt vesz, azonban amikor beleszeret a Klán vezetőjének egyik szeretőjébe, megszegi a csoport íratlan törvényeit. A film premierje 2014-ben a cannes-i filmfesztiválon volt, azóta a világ számos országában bemutatták. A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással vetítik.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.