Pesti Srácok

Miénk a vár - Nemzeti emlékhellyé avatják szombaton az egri várat

Nemzeti emlékhellyé avatják szombaton az egri várat, ehhez kapcsolódóan helyezett el egy időkapszulában egri diákoktól és lakosoktól származó üzeneteket a hevesi megyeszékhely polgármestere szerdán a várban.

MTI

Habis László azt mondta: Eger iskolaváros, ismertsége pedig elsősorban az 1552-es dicsőséges várvédelemmel függ össze. Ezért kezdeményezték, hogy a város fiataljai, diákjai a jövőnek üzenve írják le az ostrommal kapcsolatos gondolataikat. Ezeket az írásokat a Dobó-bástya előtti területen egy időkapszulába rejtve helyezték el. Az időkapszula az Egri Vár Napja keretében szombaton felavatandó, az egri vár nemzeti emlékhely státuszát jelölő sztélé talapzatába került.

PestiSracok facebook image

Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója felidézte: az Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította nemzeti emlékhellyé az egri várat, lezárva azt a folyamatot, amely Tinódi Lantos Sebestyénnel kezdődött, majd Gárdonyi Gézával folytatódott, és a 20. században teljesedett ki. Ez a mementó jelzi, hogy a magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelyének tartja az egri várat - tette hozzá.

Az igazgató arról is beszélt, hogy az Egri Vár Napját az ostrom 450. évfordulója, 2002 óta szervezik meg: 1552. október 17-én kezdték meg ugyanis a török seregek elvonulásukat a vár falai alól. Rámutatott: a vár megvédése hatalmas jelentőséggel bírt akkoriban, hiszen a magyarság összefogásának jelképe lett. Mátyás király óta ez volt az első nagy győzelem az oszmán seregek felett, amelyet önerőből tudott kivívni a magyarság.

Az Egri Vár Napja szombaton fél tízkor, a történelmi belvároson át vezető felvonulással veszi kezdetét. Tíz órakor az Ágyúdombon ünnepélyes zászlófelvonás nyitja meg a programok sorát, majd 11 órakor nemzeti emlékhellyé avatják a várat. Az elsősorban a családoknak, illetve gyerekeknek szóló játékos-nevelő programok között lesz solymász- és fegyverbemutató, vitézi próba, táncház, fellép a Lajtha László Néptáncegyüttes és az Obsitos zenekar is. A vármúzeum kiállításait interaktív módon mutatják be a muzeológusok, emellett a korabeli mesterségek fogásait is elleshetik az érdeklődők.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.