Pesti Srácok

Miénk a vár - Nemzeti emlékhellyé avatják szombaton az egri várat

Nemzeti emlékhellyé avatják szombaton az egri várat, ehhez kapcsolódóan helyezett el egy időkapszulában egri diákoktól és lakosoktól származó üzeneteket a hevesi megyeszékhely polgármestere szerdán a várban.

MTI

Habis László azt mondta: Eger iskolaváros, ismertsége pedig elsősorban az 1552-es dicsőséges várvédelemmel függ össze. Ezért kezdeményezték, hogy a város fiataljai, diákjai a jövőnek üzenve írják le az ostrommal kapcsolatos gondolataikat. Ezeket az írásokat a Dobó-bástya előtti területen egy időkapszulába rejtve helyezték el. Az időkapszula az Egri Vár Napja keretében szombaton felavatandó, az egri vár nemzeti emlékhely státuszát jelölő sztélé talapzatába került.

PestiSracok facebook image

Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója felidézte: az Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította nemzeti emlékhellyé az egri várat, lezárva azt a folyamatot, amely Tinódi Lantos Sebestyénnel kezdődött, majd Gárdonyi Gézával folytatódott, és a 20. században teljesedett ki. Ez a mementó jelzi, hogy a magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelyének tartja az egri várat - tette hozzá.

Az igazgató arról is beszélt, hogy az Egri Vár Napját az ostrom 450. évfordulója, 2002 óta szervezik meg: 1552. október 17-én kezdték meg ugyanis a török seregek elvonulásukat a vár falai alól. Rámutatott: a vár megvédése hatalmas jelentőséggel bírt akkoriban, hiszen a magyarság összefogásának jelképe lett. Mátyás király óta ez volt az első nagy győzelem az oszmán seregek felett, amelyet önerőből tudott kivívni a magyarság.

Az Egri Vár Napja szombaton fél tízkor, a történelmi belvároson át vezető felvonulással veszi kezdetét. Tíz órakor az Ágyúdombon ünnepélyes zászlófelvonás nyitja meg a programok sorát, majd 11 órakor nemzeti emlékhellyé avatják a várat. Az elsősorban a családoknak, illetve gyerekeknek szóló játékos-nevelő programok között lesz solymász- és fegyverbemutató, vitézi próba, táncház, fellép a Lajtha László Néptáncegyüttes és az Obsitos zenekar is. A vármúzeum kiállításait interaktív módon mutatják be a muzeológusok, emellett a korabeli mesterségek fogásait is elleshetik az érdeklődők.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.