Dicsértessék! - A Szent István-bazilikát 110 éve szentelték fel
Száztíz éve, 1905. november 9-én szentelték fel Budapesten a Lipótvárosi plébániatemplomot, a Szent István-bazilikát.
MTI
A Lipótváros gyülekezetének otthont adó első kis templom 1808-ban épült, de a szabadságharc idején megrongálódott, le kellett bontani. A városrész gyors fejlődésére való tekintettel a pesti tanács 1845. április 8-án bízta meg az esztergomi és egri bazilikát is tervező Hild Józsefet, hogy készítse el egy reprezentatív templom terveit. Hild klasszicista épületet képzelt el, négy saroktoronnyal, oszlopokkal körülvett magas kupoladobbal. A földmunkák 1848 februárjában kezdődtek meg, de a szabadságharc miatt félbeszakadtak. A Scitovszky János hercegprímás elnökletével ülésező "városi tanácskormány" 1850-ben határozta el a munkák újrakezdését, a végleges döntést 1851. június 14-én hozta meg az Építési Bizottmány.
A bazilika alapkövét 1851. október 4-én tették le ünnepélyesen. A folyamatos pénzhiány miatt akadozó építkezés csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József uralkodó évi 40 ezer forintot ajánlott fel, amennyiben a város is minden évben ekkora összeget ad. A kupola már mintegy 51 méter magasságban állt, amikor 1867 márciusában Hild meghalt, a tervezés folytatásával és a művezetéssel ezután Ybl Miklóst bízták meg. Ekkor már látszott, hogy a hosszú éveken át szabadon álló pillérek, amelyeket ráadásul különböző minőségű, adományként kapott kövekből falaztak, nem fogják elbírni a kupoladobot.
1868. január 22-én egy nagy vihar következtében a kupoladob be is omlott, s az építkezés a romok eltakarítása után ismét leállt. Ybl a kényszerszünet alatt átdolgozta Hild terveit, így amíg a kelet-nyugati homlokzat az eredeti klasszicista felfogást tükrözi, addig a főhomlokzat és a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat már neoreneszánsz stílusban készült. A munkák 1875-ben indultak újra, de a kupola teljes vasszerkezetét csak 1889-ben tudták felszerelni. A két és fél méter magas keresztet október 19-én tűzték fel a nagykupola csúcsára, a kupolát pedig a következő évben beboltoztak. Ybl 1891-ben meghalt, a még hátralévő munkálatokat az ő tervei alapján Kauser József irányította.
A templomot 1905. november 9-én szentelte fel Kohl Medárd esztergomi segédpüspök, a zárókövet (amelyben elhelyezték a templom építését leíró okmányt) 1906. december 8-án Ferenc József jelenlétében helyezték el. A 8-10 ezer ember befogadására szolgáló, görögkereszt alaprajzú, északi és déli kápolnasorral övezett, 4147 négyzetméter alapterületű templomot kettős kupola koronázza. A 22 méter átmérőjű belső kupola magassága 65, a templom teljes magassága 96 méter, a főhomlokzatán két 57 méter magas toronnyal.
A homlokzati timpanon szoborcsoportját, a toronyfülkék szobrait és a szentély, továbbá a kupola külső szobordíszét Fessler Leó készítette. A templombelsőt Than Mór, Székely Bertalan, id. Vastagh György, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Stetka Gyula, Roskovics Ignác és Nádler Róbert mozaikjai, képei és Stróbl Alajos, Fadrusz János, Mayer Ede, ifj. Vastagh György, Damkó József, Senyey Károly, Pátzay Pál és Ferenczy Béni szobrai díszítik. A Sekrestye, 1987 óta Szent Jobb-kápolnában őrzik Szent István király jobb kézfejét.
A köznyelv által a kezdettől bazilikának nevezett templomot 1931-ben emelte XI. Pius pápa a "Basilica minor" rangra, s az 1938-as Szent István-emlékév óta hívják Szent István-bazilikának. A második világháború során megsérültek a tornyok és a külső falak, szükségessé vált a teljes tetőszerkezet cseréje. 1947-ben kezdődött meg a nagykupola fedésének helyreállítása, munkavégzés közben a fa héjszerkezet le is égett. 1982-ben a vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, a templom ismét életveszélyessé vált, ezért kezdődött el 1983-ban az immár halaszthatatlanná vált teljes rekonstrukció. A 2003-ban befejeződött munkálatok során 5 kilogramm aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogramm féldrágakövet használtak fel, s elkészültek az ólomüveg-ablakok is, melyeket eredetileg az oldalhajókba terveztek.
A bazilika 1990-ben német hívők adakozásából új, Szent Istvánról elnevezett harangot kapott a német csapatok által 1944-ben lefoglalt helyébe. 1993-ban a Szent Imre hercegről, Szent Erzsébetről, Szent Henrik császárról és Boldog Gizelláról elnevezett harangokat szentelték fel a németországi Passau város adományaként. A bazilikát, Budapest legnagyobb, Magyarország rangban második templomát 1993-ban II. János Pál pápa a Főegyházmegye társszékesegyháza rangjára emelte. 2001. augusztus 16-án, a millenniumi év egyik záróeseményeként a magyar állam ünnepélyes keretek között átadta a budapesti Szent István-bazilika tulajdonjogát a magyar katolikus egyháznak.
