Pesti Srácok

Egry-kiállítás Kaposváron, a Rippl-Rónai Múzeumban

Egry József, a fény festője címmel nyílik kiállítás pénteken Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban.

MTI

A Balaton festőjeként is emlegetett, egyik legnagyobb hatással bíró modern magyar festő képeit most először láthatja a kaposvári közönség, köztük az 1930-ban készült Szivárvány című alkotást, amelyik a művész egyik legjelentősebb és legnagyobb méretű munkája. A csaknem negyven festményt bemutató tárlat anyagát a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kölcsönözte a kaposvári múzeumnak, cserébe a világhírű kaposvári festőművész, Rippl-Rónai József hozzávetőleg ugyanannyi festményéért, amelyeket a Szépség vonzásában címmel mutatnak be a nagyközönségnek.

PestiSracok facebook image

Dohnál Szonja, a veszprémi múzeum művészettörténésze, a kaposvári tárlat kurátora elmondta: a mintegy 60 darabból álló gyűjteményükből igyekezett úgy válogatni, hogy a művész minden alkotói korszakába bepillantást nyerjenek a látogatók, bemutatva ezzel azt a változást is, ami az évtizedek során jellemezte Egry József fényábrázolását.

Egry József alkotói munkásságának csúcspontja a Szivárvány című festmény, amely tulajdonképpen már nem is tájábrázolás, hanem a mindenség megjelenítése - fogalmazott a kurátor az első világháború után a Balaton északi partján letelepedett, jelenleg emlékházként és műveinek állandó kiállítóhelyeként működő badacsonytomaji ház egykori lakójának egyik legismertebb művéről. A kiállítás kurátora úgy vélekedett: aki látta Egry József képeit, az utána másként, egy kicsit az ő szemével látja a Balatont. Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb, 1948-ban Kossuth-díjjal elismert mestere. Alkotóművészetének leghosszabb időszaka a Balatonhoz kötődik. Kedvelt motívumait - a tó végtelen víztükrét , a Badacsonyt, a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyet - újra meg újra megfestette. A táj fénnyel átitatott, állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével örökítette meg. Az emlékkiállítás Kaposváron február 28-ig nézhető meg.

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.