Pesti Srácok

Egry-kiállítás Kaposváron, a Rippl-Rónai Múzeumban

Egry József, a fény festője címmel nyílik kiállítás pénteken Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban.

MTI

A Balaton festőjeként is emlegetett, egyik legnagyobb hatással bíró modern magyar festő képeit most először láthatja a kaposvári közönség, köztük az 1930-ban készült Szivárvány című alkotást, amelyik a művész egyik legjelentősebb és legnagyobb méretű munkája. A csaknem negyven festményt bemutató tárlat anyagát a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kölcsönözte a kaposvári múzeumnak, cserébe a világhírű kaposvári festőművész, Rippl-Rónai József hozzávetőleg ugyanannyi festményéért, amelyeket a Szépség vonzásában címmel mutatnak be a nagyközönségnek.

PestiSracok facebook image

Dohnál Szonja, a veszprémi múzeum művészettörténésze, a kaposvári tárlat kurátora elmondta: a mintegy 60 darabból álló gyűjteményükből igyekezett úgy válogatni, hogy a művész minden alkotói korszakába bepillantást nyerjenek a látogatók, bemutatva ezzel azt a változást is, ami az évtizedek során jellemezte Egry József fényábrázolását.

Egry József alkotói munkásságának csúcspontja a Szivárvány című festmény, amely tulajdonképpen már nem is tájábrázolás, hanem a mindenség megjelenítése - fogalmazott a kurátor az első világháború után a Balaton északi partján letelepedett, jelenleg emlékházként és műveinek állandó kiállítóhelyeként működő badacsonytomaji ház egykori lakójának egyik legismertebb művéről. A kiállítás kurátora úgy vélekedett: aki látta Egry József képeit, az utána másként, egy kicsit az ő szemével látja a Balatont. Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb, 1948-ban Kossuth-díjjal elismert mestere. Alkotóművészetének leghosszabb időszaka a Balatonhoz kötődik. Kedvelt motívumait - a tó végtelen víztükrét , a Badacsonyt, a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyet - újra meg újra megfestette. A táj fénnyel átitatott, állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével örökítette meg. Az emlékkiállítás Kaposváron február 28-ig nézhető meg.

Ajánljuk még

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.