Pesti Srácok

Egry-kiállítás Kaposváron, a Rippl-Rónai Múzeumban

Egry József, a fény festője címmel nyílik kiállítás pénteken Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban.

MTI

A Balaton festőjeként is emlegetett, egyik legnagyobb hatással bíró modern magyar festő képeit most először láthatja a kaposvári közönség, köztük az 1930-ban készült Szivárvány című alkotást, amelyik a művész egyik legjelentősebb és legnagyobb méretű munkája. A csaknem negyven festményt bemutató tárlat anyagát a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kölcsönözte a kaposvári múzeumnak, cserébe a világhírű kaposvári festőművész, Rippl-Rónai József hozzávetőleg ugyanannyi festményéért, amelyeket a Szépség vonzásában címmel mutatnak be a nagyközönségnek.

PestiSracok facebook image

Dohnál Szonja, a veszprémi múzeum művészettörténésze, a kaposvári tárlat kurátora elmondta: a mintegy 60 darabból álló gyűjteményükből igyekezett úgy válogatni, hogy a művész minden alkotói korszakába bepillantást nyerjenek a látogatók, bemutatva ezzel azt a változást is, ami az évtizedek során jellemezte Egry József fényábrázolását.

Egry József alkotói munkásságának csúcspontja a Szivárvány című festmény, amely tulajdonképpen már nem is tájábrázolás, hanem a mindenség megjelenítése - fogalmazott a kurátor az első világháború után a Balaton északi partján letelepedett, jelenleg emlékházként és műveinek állandó kiállítóhelyeként működő badacsonytomaji ház egykori lakójának egyik legismertebb művéről. A kiállítás kurátora úgy vélekedett: aki látta Egry József képeit, az utána másként, egy kicsit az ő szemével látja a Balatont. Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb, 1948-ban Kossuth-díjjal elismert mestere. Alkotóművészetének leghosszabb időszaka a Balatonhoz kötődik. Kedvelt motívumait - a tó végtelen víztükrét , a Badacsonyt, a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyet - újra meg újra megfestette. A táj fénnyel átitatott, állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével örökítette meg. Az emlékkiállítás Kaposváron február 28-ig nézhető meg.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.