Pesti Srácok

A nagyváradi Metropol fellép a budapesti Rockmúzeumban

Mintegy tíz évnyi hallgatás után a budapesti Rockmúzeumban lép színpadra december 26-án a Metropol Group nagyváradi rockzenekar.

MTI

Az Erdély élő legendájaként emlegetett csapat az első "nem anyaországi, ám magyar" zenekar, amely fellép a 2014-ben megnyílt Rockmúzeumban, vagyis a Magyarock Hírességek Csarnokában. A Metropol Group a zenekar meghatározó egykori zenésze, Ráduly Béla személyéhez, illetve a csapathoz kötődő emléktárgyakat adományozott a múzeum kiállításának, többek között azt az Eko-Sepring típusú basszusgitárt, amellyel Erdélyben, 1978-ban - a 24 óra alatt rögzített legendás "fehér album" (Égig érhetne az ének...) dalaiban - is játszottak egy stúdióban.

PestiSracok facebook image

A zenekar 1968-ban alakult Nagyváradon, ahol a hetvenes-nyolcvanas években az egyik legnépszerűbb romániai együttesnek számított. Alapító tagjai Elekes Csaba (gitár), Sergiu Cornea (billentyűk), Tomori Pál (dob), Vajda Tibor (gitár) és Virányi Attila (basszusgitár) voltak. Az első sikert az 1971-es Siculus Fesztivál hozta meg számukra, ahol Orsós Zoltánnal énekessel és Nagy Gábor gitárossal kiegészülve Ifjúsági Díjat nyertek.

Ezután került a zenekarba a Metropol későbbi meghatározó zenésze, Ráduly Béla dobos-énekes, első hang- és tévéfelvételüket 1973-ban készítették. Elnyerték a Siculus Fesztivál Beat nagydíját és népszerűségi nagydíját, emellett pedig elkészítették Erdély első rockmusicaljét (Az ifjú W. újabb szenvedései) is. 1975-76-ban Trifán Lászlóval (ének, gitár) és Orbán Andrással (gitár) bővült ki a Metropol Group.

A Securitate, a román kommunista diktatúra titkosszolgálata betiltotta temesvári koncertjüket. 1981-ben több zenekari tagot kihallgattak, ezután a zenekar búcsúkoncertet adott és szüneteltette működését, csak 1994-ben tért vissza a színpadra. A visszatérés évének végén azonban a Metropol Groupot autóbaleset érte, melyben elhunyt Ráduly Béla. Emlékére készült az In Memoriam Ráduly Béla című lemez. A Metropol Group jelenlegi felállása: Orbán András, Trifán László, Trendler József, Nagy Gáborf és Virányi Attila.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.