Pesti Srácok

Jó eséllyel 2016- ban megnyílik a Seuso- tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban

Akár új per is indulhat a hazahozott Seuso-kincsekről levett minták alapján. De hogy indul-e valóban, arról egyelőre nem nyilatkoznak az illetékesek, mivel a hazahozott kincsek januárban kezdődött régészeti-tudományos vizsgálata még tart. A nol.hu úgy tudja, jó esély van rá, hogy már 2016 nyarán megnyíljon a Magyar Nemzeti Múzeumban az állandó Seuso-tárlat.

NOL.hu

Optimista, és optimizmusát van mire alapoznia – ennyit árult el Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a kincsek hazajuttatásában kulcsszerepet töltött be, és akitől a még Angliában lévő Seuso-tárgyak jövőjéről érdeklődött a lap. A magyar állam 15 millió eurós költség fejében a Seuso-kincsek egy részét, összesen hét tárgyat Magyarországra hozatott Angliából 2014 márciusában. A hangsúlyozottan nem megvásárolt, hanem hazahozott (a megállapodásban átadó és átvevő szerepelt) kincseket előbb a Parlamentben, majd Székesfehérváron állították ki, de lassan egy év telt el azóta, hogy a páratlan műkincsek eltűntek a nagyközönség látóköréből.

PestiSracok facebook image

Nem véletlenül: azóta alapos vizsgálatokat végeznek rajtuk a szakértők. Időközben egy ukrajnai aukciós portálon is feltűnt néhány tárgy, többek közt a Seuso-kincsekhez nagyon hasonlatos ezüstkancsó, amiről nem lehet tudni, hogy ki vette meg és mennyiért, csak azt, hogy megkezdődtek a találgatások: a rejtélyes darab vajon honnan, hová tart, és lehetséges-e, hogy része a Seuso-leletnek.

Baán László azt állítja, hogy valóban erős hipotézis, és minden szakértő szerint alapos is, hogy a Seuso-kincs a jelenleg ismertnél több darabból állt, de hitelt érdemlő újabbakra nem bukkantak, és ez igaz az Ukrajnában felbukkant kancsóra is. Ami biztos, az a tizennégy tárgy, amiből hét már itthon van, és azok, amelyek még Angliában, és amelyekről Lord Northamptonékkal kell megállapodni.

A Seuo-kincsek másik fele is belátható időn belül vélhetően hazakerül – szögezte le Baán László –, mivel a magyar kormány fenntartja, hogy ez magyar tulajdon. A legegyszerűbb a megegyezés volna, az állam nem akar perre menni, az első Seuso-per is sokáig tartott, nagyon sok pénzbe került, és eredménytelen volt, ráadásul eltelt közben húsz év. Igaz, hogy most itt vannak és vizsgálhatók a tárgyak, de ezek nem ugyanazok a darabok és nem ugyanabban az állapotban, mint valaha.

A Seuso-kincseket bemutató állandó kiállítás néhány hónapon belül, talán már tavasszal megnyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum­ főigazgatója megerősítette, hogy a múzeum északi szárnyának első emeletén, ahol egykor az Országos Széchényi Könyvtár helyiségei húzódtak, ott – közel a királyi palást terméhez – rendezik be a ­Seuso-kincs állandó kiállítását. A látványt a lehető legmodernebb gépészeti háttérrel szeretnék kiszolgálni, aminek kiépítése időigényes, de megéri – mondta Csorba László, hozzátéve, bízik benne, hogy a megnyitóra legkésőbb a jövő év közepén sor kerül.

A Seuso-kincs 2014-ben Magyarországra került darab­jain kívül a kiállítás igyekszik bemutatni a késő Római Birodalom időszakát, azt a kort és annak arisztokratikus világát, amely annak idején a Seuso-kincs természetes közege volt. A kiállításon megtekinthető lesz a Kőszárhegyen talált ezüstállvány is, amelyről feltételezik, hogy egykor a Seuso-kincshez tartozhatott.

A leleteket a korábbi birtokosok által végeztetett restaurálások során letisztították, ám csekély mennyiségben szerencsére maradtak rajtuk olyan maradványok, elsősorban lerakódások, amelyek információt hordozhatnak a tárgyak elrejtési helyéről. Vizsgálatuk azonban egyelőre még folyamatban van, korai lenne bármit mondani ezek eredményeiről. A kincsek műtárgypiaci és biztosítási értékéről szólva a nemzeti múzeum főigazgatója azt mondta, hogy a múzeumban őrzött tárgyakra külön biztosítást nem kötnek, mert állami garancia érvényes rájuk: probléma esetén az állam áll helyt értük, mint tulajdonos.

A 061.hu által a Seuso- kincsekről készített videót ITT tekintheti meg.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.