Pesti Srácok

Jó eséllyel 2016- ban megnyílik a Seuso- tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban

Akár új per is indulhat a hazahozott Seuso-kincsekről levett minták alapján. De hogy indul-e valóban, arról egyelőre nem nyilatkoznak az illetékesek, mivel a hazahozott kincsek januárban kezdődött régészeti-tudományos vizsgálata még tart. A nol.hu úgy tudja, jó esély van rá, hogy már 2016 nyarán megnyíljon a Magyar Nemzeti Múzeumban az állandó Seuso-tárlat.

NOL.hu

Optimista, és optimizmusát van mire alapoznia – ennyit árult el Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a kincsek hazajuttatásában kulcsszerepet töltött be, és akitől a még Angliában lévő Seuso-tárgyak jövőjéről érdeklődött a lap. A magyar állam 15 millió eurós költség fejében a Seuso-kincsek egy részét, összesen hét tárgyat Magyarországra hozatott Angliából 2014 márciusában. A hangsúlyozottan nem megvásárolt, hanem hazahozott (a megállapodásban átadó és átvevő szerepelt) kincseket előbb a Parlamentben, majd Székesfehérváron állították ki, de lassan egy év telt el azóta, hogy a páratlan műkincsek eltűntek a nagyközönség látóköréből.

PestiSracok facebook image

Nem véletlenül: azóta alapos vizsgálatokat végeznek rajtuk a szakértők. Időközben egy ukrajnai aukciós portálon is feltűnt néhány tárgy, többek közt a Seuso-kincsekhez nagyon hasonlatos ezüstkancsó, amiről nem lehet tudni, hogy ki vette meg és mennyiért, csak azt, hogy megkezdődtek a találgatások: a rejtélyes darab vajon honnan, hová tart, és lehetséges-e, hogy része a Seuso-leletnek.

Baán László azt állítja, hogy valóban erős hipotézis, és minden szakértő szerint alapos is, hogy a Seuso-kincs a jelenleg ismertnél több darabból állt, de hitelt érdemlő újabbakra nem bukkantak, és ez igaz az Ukrajnában felbukkant kancsóra is. Ami biztos, az a tizennégy tárgy, amiből hét már itthon van, és azok, amelyek még Angliában, és amelyekről Lord Northamptonékkal kell megállapodni.

A Seuo-kincsek másik fele is belátható időn belül vélhetően hazakerül – szögezte le Baán László –, mivel a magyar kormány fenntartja, hogy ez magyar tulajdon. A legegyszerűbb a megegyezés volna, az állam nem akar perre menni, az első Seuso-per is sokáig tartott, nagyon sok pénzbe került, és eredménytelen volt, ráadásul eltelt közben húsz év. Igaz, hogy most itt vannak és vizsgálhatók a tárgyak, de ezek nem ugyanazok a darabok és nem ugyanabban az állapotban, mint valaha.

A Seuso-kincseket bemutató állandó kiállítás néhány hónapon belül, talán már tavasszal megnyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum­ főigazgatója megerősítette, hogy a múzeum északi szárnyának első emeletén, ahol egykor az Országos Széchényi Könyvtár helyiségei húzódtak, ott – közel a királyi palást terméhez – rendezik be a ­Seuso-kincs állandó kiállítását. A látványt a lehető legmodernebb gépészeti háttérrel szeretnék kiszolgálni, aminek kiépítése időigényes, de megéri – mondta Csorba László, hozzátéve, bízik benne, hogy a megnyitóra legkésőbb a jövő év közepén sor kerül.

A Seuso-kincs 2014-ben Magyarországra került darab­jain kívül a kiállítás igyekszik bemutatni a késő Római Birodalom időszakát, azt a kort és annak arisztokratikus világát, amely annak idején a Seuso-kincs természetes közege volt. A kiállításon megtekinthető lesz a Kőszárhegyen talált ezüstállvány is, amelyről feltételezik, hogy egykor a Seuso-kincshez tartozhatott.

A leleteket a korábbi birtokosok által végeztetett restaurálások során letisztították, ám csekély mennyiségben szerencsére maradtak rajtuk olyan maradványok, elsősorban lerakódások, amelyek információt hordozhatnak a tárgyak elrejtési helyéről. Vizsgálatuk azonban egyelőre még folyamatban van, korai lenne bármit mondani ezek eredményeiről. A kincsek műtárgypiaci és biztosítási értékéről szólva a nemzeti múzeum főigazgatója azt mondta, hogy a múzeumban őrzött tárgyakra külön biztosítást nem kötnek, mert állami garancia érvényes rájuk: probléma esetén az állam áll helyt értük, mint tulajdonos.

A 061.hu által a Seuso- kincsekről készített videót ITT tekintheti meg.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.