Pesti Srácok

Kiírták a tájépítészeti pályázatot a Városliget megújítására

Történelmi jelentőségű feladat előtt áll a hazai tájépítész szakma, hiszen a Városliget Zrt. által most meghirdetett - a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata, valamint a Magyar Tájépítészek Szövetsége által is támogatott - tájépítészeti pályázat egyszerre szolgálja a park 21. századi megújulását és a Liget történeti rehabilitációját. A mostaninál nagyobb és gondozottabb zöldfelület, több kikapcsolódási és sportolási lehetőség kialakítása, összességében pedig egy minden elemében megújult városi park megalkotása a célja a nyílt tervpályázatnak. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően így párhuzamosan épülnek új, világszínvonalú múzeumok, újulnak meg az itt lévő népszerű régi intézmények és gyarapodik a zöldfelület Európa egyik legrégebbi közparkjában, a Városligetben.

061.hu

A csaknem 200 éves Városliget az elmúlt évtizedekben egyre jobban lepusztult, növényállománya gondozatlanná vált, elöregedett, a közösségi, pihenési és sportolási lehetőségek beszűkültek, a hosszú ideje használaton kívüli, romos épületek, valamint a parkoló gépkocsik látványa pedig megszokottá vált a valaha Pest egyik legnépszerűbb közösségi helyszíneként működő parkban.

PestiSracok facebook image

A zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát teszi ki, míg az itt található épületek is csak öt és fél százalékot foglalnak el a parkból: a fennmaradó 35 százalék pedig lebetonozott, parkolók és utak által elfoglalt terület a Ligetben. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ez utóbbi, burkolt felületek egy részének visszaparkosítása révén növekszik majd 5 százalékkal, összesen 65 százalékra a Városliget zöldfelülete. A 21,5 millió forint összdíjazású, egyfordulós pályázat eredménye alapján a park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el és a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik majd birtokba a minden elemében megújult, zöldebb és vonzóbb Városligetet.

Az átfogó parkpályázat a zöldterület rehabilitációja, gyarapítása és a növényállomány védelme mellett nagy hangsúlyt fektet az új sétányok köztéri bútorok kialakítására, a régiek felújítására, új játszóterek és sportpályák, többek között egy 2 kilométeres kivilágított futókör kiépítésére, a Városligeti-tó rehabilitációjára, az akadálymentesítésre, valamint az új épületek és a park kapcsolatának megteremtésre is. Az elmúlt években számos szervezet, intézmény (iskolák, nyugdíjas otthonok), egyesület (pl. biciklisek, kutyások, zöldszervezetek, nagycsaládosok) és környékbeli lakos mondta el ötletét, javaslatát a Liget megújításáról. A pályázati kiírásban így számos olyan elem található, amely ezeknek a civil egyezetéseknek köszönhetően fogalmazódott meg a Városliget fejlesztése kapcsán.

Egy ekkora léptékű és komplexitású tervpályázat történelmi lehetőséget kínál a táj- és kertépítészeti szakmának, amely - szakmai szervezetei útján - részt vesz a beérkező pályaművek elbírálásban. A 12 tagú bíráló bizottság tagjainak többsége tájépítész, a pályázat elbírálása és eredményhirdetése 2016 májusára várható.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.