Pesti Srácok

Ingyenesen is elérhetővé válnak a magyar filmklasszikusok

Az interneten is megtekinthetővé válik több száz klasszikus magyar film a csütörtökön indult MandaTéka online filmtárban.

MTI

A kulturális alapellátás fejlesztése keretében a kormányzat minél szélesebb körben próbál minőségi kulturális szolgáltatásokat biztosítani, ehhez a törekvéshez illeszkedik a MandaTéka elindítása is. A 115 filmmel induló oldalon 508 forintért két napon keresztül lehet hozzáférni egy-egy filmhez - jelentette be pénteken Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) az általa őrzött mintegy 3000 ezer játékfilmből eddig 600-at digitalizált, ezeket a tervek szerint 2016 végéig a MandaTékában is hozzáférhetővé teszik.

Sokat közülük ritkán vetítenek, vagy csak nagyon rossz minőségben, kalózmásolatokban elérhetők, a MandaTéka azonban élvezhető minőségű, jogtiszta megtekinthetőséget nyújt a magyar filmművészet legjavához - közölte az államtitkár. Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója hozzátette: az online filmtár 4 megabit/sec sávszélesség fölött jó minőségű elérést biztosít, így akár mobilneten keresztül is élvezhető, hiszen mindenféle platformon fut: PC-n, tableten vagy okostelefonon is. A MandaTéka kezelői felületét nagyon egyszerűre tervezték, az oldal könnyű kereshetőséget és személyes fiókot is kínál - hangsúlyozta.

PestiSracok facebook image

A MaNDA archívuma 13 ezer magyar filmet őriz, ezek felújítása és digitalizációja esetenként 10-20 millió forintba is kerülhet, a MandaTéka ezért nem ingyenes, ráadásul az alkotóknak az online megtekintés után is jár jogdíj - figyelmeztetett. Lovas Lajos bejelentette: jelenleg a Körhinta, Az erdő kapitánya és a Szindbád, valamint karácsonyig még további hét filmklasszikus lesz elérhető díjmentesen a www.mandateka.hu honlapon.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)