Pesti Srácok

Szakály György Kossuth-díjas táncművész 60 éves

December 15-én lesz hatvanéves Szakály György Kossuth-díjas balett-táncos, koreográfus, az Operaház örökös tagja és mesterművésze.

MTI

Nyíregyházán született. Az Állami Balettintézet (ma Magyar Táncművészeti Főiskola) elvégzése után ösztöndíjat nyert a híres leningrádi Vaganova Balettakadémiára. Hazatérése után, 1977-től a budapesti Állami Operaház kartáncosa, 1981-től szólistája, 1982-től magántáncosa volt. 1983-ban az évad legjobb táncosa lett, 1985-től a dortmundi, 1988-tól a bonni Opera vendégszólistája, illetve első szólistája volt. Pályafutása során vendégszerepelt egyebek között Sydneyben, Berlinben, a New York-i Metropolitan Operában, Washingtonban, Franciaországban is. A tehetséges fiatal táncosról 1986-ban a Magyar Televízió portréfilmet készített Róna Viktor koreográfiájával.

1991-ben a budapesti Operaház balettegyüttesének művészeti vezetőjévé nevezték ki Keveházi Gábor igazgató mellé, őt felváltva 1992-től irányította az együttest. Három év után, ahogy később nyilatkozta, "elbocsátották", közben 1993 és 1995 között a Magyar Fesztivál Balett balettmestere is volt. Balettmesteri képesítést szerzett, s elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfusi szakát is. 2003-tól klasszikus balettet oktat a Táncművészeti Főiskolán, ahol 2008 óta egyetemi tanár; 2000-től három évig a Shakespeare Színművészeti Akadémián is tanított.

PestiSracok facebook image

2006-ban megbízták a Táncművészeti Főiskolán belül működő Táncművészképző Intézet irányításával, két év múlva az intézet művészeti és képzési rektorhelyettesének nevezték ki. Ifjabb Nagy Zoltán halála után, 2011-ben elvállalta a rektori megbízatást, a posztra idén augusztusban három évre újraválasztották. Vezetői pályázatában legfontosabb feladatául a hazai táncművész- és pedagógusképzés, valamint a koreográfus- és táncelméleti szakemberképzés világszínvonalra emelését tűzte ki, további szakmai és infrastrukturális fejlesztésekkel.

Szakály Györgyöt aktív táncosként a közönség többek között a következő szólószerepekben láthatta: Albert a Giselle-ben, a Diótörő hercege, Siegfried a Hattyúk tavában, Seregi László koreografálásában Spartacus vagy A csodálatos mandarin főhőse, és nem utolsósorban a Béjart koreografálta Négy utolsó dal Férfija és Stravinsky szintén Béjart által koreografált Tavaszi áldozatának kiválasztott férfijaként. A klasszikusok mellett a musical műfajában is kipróbálta magát: táncolt a Macskák című Lloyd Webber-darabban, Bach-Presser-Fodor A próba című művében Júdás és az Üldözők főnöke volt.

Koreográfusként számtalan előadás fűződik a nevéhez: A faun halála (Pécsi Balett), West Side Story, A dzsungel könyve, József és a színes szélesvásznú álomkabát, Emil és a detektívek, a Három testőr. 2014-ben ismét színpadra lépett, a Nemzeti Táncszínház P.P.Pasoliniproject című "testjátékában" ő alakította a világhírű olasz filmrendezőt, teoretikust. A táncoktatás és intézményvezetés mellett részt vesz a szakmai közéletben. 2008-tól a Magyar Táncművészek Szövetségéből kivált Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesületének alelnöke, 2012-2014 között az öt művészeti felsőoktatási intézmény közös egyesületének, a Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) soros elnöki tisztét is betöltötte.

Művészi munkája elismeréseként 1985-ben Liszt Ferenc-, 1991-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2000-ben kiváló művész címmel, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2003-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2014-ben vette át a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést, és még abban az évben az Operaház örökös tagja és mesterművésze lett.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.