Pesti Srácok

Szakály György Kossuth-díjas táncművész 60 éves

December 15-én lesz hatvanéves Szakály György Kossuth-díjas balett-táncos, koreográfus, az Operaház örökös tagja és mesterművésze.

MTI

Nyíregyházán született. Az Állami Balettintézet (ma Magyar Táncművészeti Főiskola) elvégzése után ösztöndíjat nyert a híres leningrádi Vaganova Balettakadémiára. Hazatérése után, 1977-től a budapesti Állami Operaház kartáncosa, 1981-től szólistája, 1982-től magántáncosa volt. 1983-ban az évad legjobb táncosa lett, 1985-től a dortmundi, 1988-tól a bonni Opera vendégszólistája, illetve első szólistája volt. Pályafutása során vendégszerepelt egyebek között Sydneyben, Berlinben, a New York-i Metropolitan Operában, Washingtonban, Franciaországban is. A tehetséges fiatal táncosról 1986-ban a Magyar Televízió portréfilmet készített Róna Viktor koreográfiájával.

1991-ben a budapesti Operaház balettegyüttesének művészeti vezetőjévé nevezték ki Keveházi Gábor igazgató mellé, őt felváltva 1992-től irányította az együttest. Három év után, ahogy később nyilatkozta, "elbocsátották", közben 1993 és 1995 között a Magyar Fesztivál Balett balettmestere is volt. Balettmesteri képesítést szerzett, s elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfusi szakát is. 2003-tól klasszikus balettet oktat a Táncművészeti Főiskolán, ahol 2008 óta egyetemi tanár; 2000-től három évig a Shakespeare Színművészeti Akadémián is tanított.

PestiSracok facebook image

2006-ban megbízták a Táncművészeti Főiskolán belül működő Táncművészképző Intézet irányításával, két év múlva az intézet művészeti és képzési rektorhelyettesének nevezték ki. Ifjabb Nagy Zoltán halála után, 2011-ben elvállalta a rektori megbízatást, a posztra idén augusztusban három évre újraválasztották. Vezetői pályázatában legfontosabb feladatául a hazai táncművész- és pedagógusképzés, valamint a koreográfus- és táncelméleti szakemberképzés világszínvonalra emelését tűzte ki, további szakmai és infrastrukturális fejlesztésekkel.

Szakály Györgyöt aktív táncosként a közönség többek között a következő szólószerepekben láthatta: Albert a Giselle-ben, a Diótörő hercege, Siegfried a Hattyúk tavában, Seregi László koreografálásában Spartacus vagy A csodálatos mandarin főhőse, és nem utolsósorban a Béjart koreografálta Négy utolsó dal Férfija és Stravinsky szintén Béjart által koreografált Tavaszi áldozatának kiválasztott férfijaként. A klasszikusok mellett a musical műfajában is kipróbálta magát: táncolt a Macskák című Lloyd Webber-darabban, Bach-Presser-Fodor A próba című művében Júdás és az Üldözők főnöke volt.

Koreográfusként számtalan előadás fűződik a nevéhez: A faun halála (Pécsi Balett), West Side Story, A dzsungel könyve, József és a színes szélesvásznú álomkabát, Emil és a detektívek, a Három testőr. 2014-ben ismét színpadra lépett, a Nemzeti Táncszínház P.P.Pasoliniproject című "testjátékában" ő alakította a világhírű olasz filmrendezőt, teoretikust. A táncoktatás és intézményvezetés mellett részt vesz a szakmai közéletben. 2008-tól a Magyar Táncművészek Szövetségéből kivált Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesületének alelnöke, 2012-2014 között az öt művészeti felsőoktatási intézmény közös egyesületének, a Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) soros elnöki tisztét is betöltötte.

Művészi munkája elismeréseként 1985-ben Liszt Ferenc-, 1991-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2000-ben kiváló művész címmel, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2003-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2014-ben vette át a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést, és még abban az évben az Operaház örökös tagja és mesterművésze lett.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.