Pesti Srácok

Inárritu szerint A visszatérő volt a legnehezebb munkája

A visszatérő című filmjét nevezte pályafutása eddigi legnagyobb kihívásának Alejandro González Inárritu. A vadonban játszódó dráma 12 Oscar-díjra esélyes, és amennyiben elnyeri a legjobb filmnek járó díjat, a mexikói rendező történelmet ír: korábban ugyanis senki sem diadalmaskodott ebben a kategóriában két egymást követő évben.

MTI

Inárritut különösen nagy boldogsággal tölti el, hogy A visszatérőt ilyen sok Oscar-díjra jelölték, a legjobb film mellett esélyes többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő, a legjobb rendező, a legjobb operatőri munka díjára. "Mindez az öröm abból fakad, hogy megoszthatom az egész stábbal. Nagy siker, hogy minden részleg esélyes a díjra, szinte mindenkit elismertek" - mondta a rendező az EFE spanyol hírügynökségnek. Külön kiemelte Tom Hardyt, aki a legjobb férfi mellékszereplők között gazdagodhat díjjal.

A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült film megtörtént eseményeken alapul, Hugh Glass felfedezőről szól, akit egy medvetámadás után társai magára hagytak a vadonban a 19. száza elején Észak-Amerikában. A visszatérőt Kanadában és Argentínában forgatták, a munkálatok Inárritu szerint kimerítőbbek voltak a rendező minden korábbi filmjének felvételeinél. "Sok áldozatot kellet hoznunk, sok problémán kellett felülkerekednünk, ez volt a legnagyobb szakmai kihívás, amivel eddig szembesültem, de már túl vagyunk rajta. A fontos az, hogy a filmeket érdemeik szerint mérik, és A visszatérő most már önmagáért beszél" - fogalmazott.

Inárritu a tavalyi Oscar-gála nagy győztese volt Birdman - avagy (A mellőzés meglepő ereje) című alkotásával, amely elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb eredeti forgatókönyvnek és Emmanuel Lubezki révén a legjobb fényképezésért járó díjat. Az operatőr idén is szerepel a jelöltek között, és ha nyer, sorozatban harmadik Oscarját veheti át a Gravitáció és a Birdman után. Amennyiben Inárritu idén is Oscar-díjat kap a legjobb film kategóriában, történelmet ír, korábban ugyanis senki sem győzött ebben a kategóriában két egymást követő évben. A rendezők között is csak kétszer fordult elő, hogy egymást követő két évben ugyanaz kapott Oscart: John Ford az Érik a gyümölcsért (1940) és a Hová lettél, drága völgyünk? című filmért (1941), valamint Joseph L. Mankiewicz az Egy levél három asszonynak (1949) és a Mindent Éváról című filmért (1950).

"Még csak gondolni sem akarok erre. A munkát elvégeztük, a döntés az akadémia kezében van, és mivel semmit sem tehetek ez ügyben, inkább igyekszem mással foglalkozni - reagált az összehasonlításokra a mexikói művész. Az Oscar-díjakról az amerikai filmakadémia több mint 6200 tagja határoz, az elismeréseket február 28-án adják át a hollywoodi Dolby Színházban. A legjobb idegen nyelvű filmek között a Saul fia című magyar film, Nemes Jeles László holokausztdrámája is esélyes.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.