Pesti Srácok

Ma van a magyar kultúra napja, előadások országszerte

Számos helyszínen az országban és határon túl, közös versmondással, kiállításokkal, koncertekkel és előadásokkal ünneplik ma a magyar kultúra napját, amelyet 1989 óta rendeznek meg annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.

MTI

A budapesti Stefánia Palotában Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára mond védnöki köszöntőt a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület 20. alkalommal tartott gáláján. Az eseményen átadják az Egyetemes és Magyar Kultúra Lovagja címeket, továbbá a magyar kulturális örökség ápolásáért odaítélt Örökség serlegeket. Szarvason Jordán Tamás színművész, rendező irányításával több mint négyszáz gyermek mondja el a Himnusz első versszakait és Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét. Az Együtt szaval a nemzet programhoz a magyar mellett szerb, szlovák, román és horvát iskolák is csatlakoztak. Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének eredeti kéziratát mutatják be Lentiben, a Városi Művelődési Központban. A városi ünnepségen a polgármesteri köszöntőt követően Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja tart előadást, majd Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) különgyűjteményi igazgatója beszél a Himnusz kéziratáról.

A 150 éves debreceni Csokonai Színházban Szentpéteri Csilla ad koncertet, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban az Alba Regia Táncegyüttes Mozdulatlan legendák című táncjátéka várja a közönséget. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) ezen a napon kiállítja Szendrey Júlia vállkendőjét, emellett kamaratárlat nyílik az intézmény Petőfihez és Szendrey Júliához köthető relikviáiból, valamint a 19. század közepének női viselet-kiegészítéseiből. Az OSZK épületét, a könyvtári gyűjteményeket és az olvasói termeket ingyenes körsétán tekinthetik meg az érdeklődők, Kölcsey titka - a Himnusz kultusza címmel Kulin Ferenc irodalomtörténész tart előadást a Magyarság Házában, míg Petőfi Sándor verseiből Mi lárma ez megént? címmel ad koncertet a Bob és Bobék Orchestra a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

Ljubljanában Orbán Viktor miniszterelnök és Miro Cerar szlovén kormányfő nyitja meg az új magyar kulturális intézetet, emellett mintegy 25 országban rendeznek magyar és külföldi előadók közreműködésével koncerteket, kiállításokat, filmvetítéseket és irodalmi programokat a Balassi Intézet szervezésében. Az isztambuli intézetben Mácsai Pál és Bereményi Géza Azt meséld el, Pista! című művének török nyelvű kiadásával és közönségtalálkozóval ünnepelnek, Párizsban a magyarul tanuló diákoknak szépkiejtési versenyt rendeznek, Pekingben Petőfi Sándor és Weöres Sándor megzenésített versei hallhatók, Prágában a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mutatkozik be. A bécsi Collegium Hungaricum (CH) rendezvényén Cseh Tamás dalai Novák János és Márta István tolmácsolásában szólalnak meg és bemutatják Szőcs Géza legújabb verseskötetét.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.