Pesti Srácok

Módosította Nemes Jelessel készült interjúját a német nyelvű zsidó lap

A Saul fia producerei kifogásainak eleget téve módosított változatban közölte újra péntek dél után a Jüdische Allgemeine internetes kiadása az Oscar-díjra jelölt film rendezőjével készült interjúját. Az írást a német hetilap csütörtökön Nemes Jeles Lászlónak tulajdonított és nagy port kavaró kijelentésekkel tűzdelve jelentette meg.

MTI

Az új változat címében és szinte teljes tartalmában eltér az előzőtől: arra a kérdésre például, hogy meglepte-e első nagyjátékfilmjének sikere, a javított interjú szerint Nemes Jeles László azt válaszolta: az első filmeknél mindig bizonytalan, milyen végeredményre lehet számítani.

PestiSracok facebook image

"Tudtuk, hogy újfajta megközelítést alkalmazunk" a holokauszt és a lágerek témájában, és "reméltük, hogy ez megérinti a közönség egy részét". "Ilyen fogadtatásra - arra, hogy a film világszerte az érdeklődés középpontjába kerül - azonban semmiképp sem számítottunk. A díjak és a jelölések lehetővé teszik számunkra, hogy népszerűsítsük a filmet és a lehető legtöbb országban bemutassuk" - olvasható az írásban, amelynek első változatában még azt a kijelentést adták a rendező szájába, hogy a díjak meglepetésként érik őt, de untatják is, és a cannes-i és a Los Angeles-i rendezvényekhez hasonló események felületesek.

Módosították a rendezőnek a holokausztfilmek többségével kapcsolatos szavait is, a javított változatban az szerepel, hogy a "legtöbb úgynevezett holokausztfilm a biztonság érzetét nyújtja a nézőnek", és ez azt kínálja számára, hogy szigorúan külső szemlélő legyen. "A legtöbb történet a túlélésről szól" - idézik Nemes Jeles Lászlót, aki hozzátette, hogy ők ezzel szemben az egyéni sorsokról akartak beszélni a koncentrációs táborokban és a megsemmisülés folyamatában - úgy, hogy a néző nem külső szemlélő. A Saul fia nem hagyja, hogy eltávolodjon a néző, magával ragadja őt a főszereplő útján - magyarázta. Az első változatban még az szerepelt, hogy a rendező szerint a témában készült legtöbb alkotás, például a Schindler listája vagy Az élet szép "egyszerűen hülyeség".

Az interjút készítő újságíró szerint a Saul fia túlnyomórészt negatív fogadtatásra talált Magyarországon, ezzel a vélekedésével kapcsolatban azt kérdezte a rendezőtől, hogy ez meglepte-e. A javított változatban szereplő válasz szerint Nemes Jeles László rámutatott, hogy a Saul fia volt a tavalyi év egyik legnépszerűbb és legnézettebb film Magyarországon. A negatív kommentárok pedig nem lepték meg, mert az antiszemita beállítottság még mindig elterjedt Magyarországon, nap mint nap tapasztalni ezt a diskurzusban. "A holokausztot sokan még mindig olyan eseményként kezelik, amelyhez Magyarországnak semmi köze nem lett volna - akár az áldozatok, akár az elkövetők oldaláról" - szerepel a javított változatban. Az első verzióban még az állt, hogy a rendező azt mondta, Magyarországon - akárcsak korábban - most is rendkívül sokan gyűlölik a zsidókat, és ha lehetne, sokan újranyitnák a koncentrációs táborokat, "inkább tegnap, mint holnap".

A lapnak arra az állítására és az azt követő kérdésre, hogy a Nyugat jelentős aggodalmakat táplál a Magyarországon szerinte növekvő szélsőjobboldalisággal kapcsolatban, és hogy mennyire antiszemita az Orbán-kormány, a javított szöveg szerint Nemes Jeles László azt válaszolta, a magyar politikában hagyománya van a nyílt és féktelen antiszemitizmusnak, csakúgy, mint Közép- és Kelet-Európa más országaiban. "Egyszerűen nincs széleskörű egyetértés arról, hogy az antiszemitizmus tönkretesz mindenfajta nemzeti összetartozást" - mondta.

"Másfelől - és ez ellentmondásos - a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül csak Magyarország volt kész finanszírozni ezt a filmet, Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Izraelben sem sikerült támogatást vagy koprodukciós partnert szereznünk" - fogalmazott Nemes Jeles László, akinek az első változatban még olyan mondatokat tulajdonítottak, hogy "Magyarország régóta a tűzzel játszik, és nem normális ország, politikusai és polgárai pedig végképp nem azok". A film producerei az első változat csütörtöki megjelenlése után közölték, hogy lépéseket tesznek a Jüdische Allgemeine ellen, mert állításuk szerint a német hetilap meghamisította a rendezővel készített interjút.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.