Nőtt a bécsi múzeumok látogatottsága tavaly

Nőtt a bécsi múzeumok látogatottsága tavaly: 2014-hez képest mintegy 5 százalékkal több, csaknem 5 millió embert fogadtak.

MTI

A nyilvánosságra hozott lista az állami fenntartású múzeumok, vagyis a Szépművészeti Múzeum (KHM), a Belvedere, a Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum), az Albertina, a Modern Művészetek Múzeuma (mumok), az Iparművészeti Múzeum (MAK), a Műszaki Múzeum (Technisches Museum) és az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) múzeumi részlegének 2015-ös látogatószámait összegezte. A tavalyi adatok az öt évvel ezelőtti számokhoz képest húsz, a tíz évvel ezelőtti látogatószámhoz képest pedig 45 százalékos növekedést jeleznek. A kimutatás szerint több mint egymillió 19 év alatti fiatal volt kíváncsi a bécsi múzeumokra, 42 százalékkal több, mint 2009-ben.

A MAK tárlatait 2015-ben 160 ezren látták, 44 százalékkal többen, mint 2014-ben. Az igazgató szerint az utóbbi három és fél évtized legmagasabb látogatószámát érték el azzal, hogy újrapozícionálták a múzeumot és az utóbbi időben már a mindennapok művészeti jelenségeivel foglalkoztak. Az igazgató örömét fejezte ki, hogy 2015-ben jelentősen többen vettek éves bérletet, mintegy másfélszer annyian, mint 2014-ben. Külön felmérés nem készült az egyes tárlatok látogatószámáról, azonban a szervezők tapasztalatai alapján a századforduló modern építészetéről rendezett tárlat, a Vienna Biennále művészeti esemény és a még futó kiállítás, Stefan Sagmeister osztrák grafikusművész műveinek bemutatója volt igazán sikeres. A MAK következő évi terveit a jövő héten mutatja be az osztrák közönségnek.

A Belvedere kiállításait tavaly 1,27 millióan látták, 18 százalékkal több vendéget fogadott a múzeum, mint egy évvel korábban. A gyűjteményből az Obere Belvederét látogatták a legtöbben, mintegy 740 ezren, az Untere Belvederét mintegy 400 ezren keresték fel. A Belvederéhez tartozó 21er Haus elnevezésű kiállítóegységnek 1,2 millió eurós hiánya ugyan nem rázza meg a Belvedere éves költségvetési keretét, azonban idén körültekintőbben terveznek. A közönséget 2016-ban Aj Vej-vej, Maria Lassnig vagy Franz West művészek kiállításával igyekeznek becsalogatni, nyáron pedig a kínai koncepcióművészettel és az antik mitológiával foglalkoznak majd.

A múzeum Obere Belvedere részlege februárban Rudi Stenzel osztrák képzőművész alkotásait, májusban a bécsi szecesszió kiválóságának, Maximilian Kurzweilnek festményeit, novemberben pedig Tina Blau bécsi festőnő életpályáját bemutató kiállítását tervezik. Az Untere Belvedere a bécsi biedermeier festészetét mutatja be februárban nyíló Johann Peter Krafft kiállításán, márciusban a kubizmus és konstruktivizmus alkotásait. A nyáron pedig a festők fotóművészettel való kapcsolatáról szóló kiállítását lehet látni a múzeum ezen részlegében.

A KHM azonban így is a leglátogatottabb múzeum volt Bécsben 2015-ben, csaknem 1,38 millióan tekintették meg a kiállításait. A múzeum sajtóosztálya úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy legtöbben Albrecht Altdorfer reneszánsz festő és az amerikai művész, Josef Cornell avantgárd alkotó tárlatát nézték meg. A múzeum vezetése azzal magyarázta a látogatószám csökkenését, hogy miután 2014-ben a nagy horderejű kiállításokkal, a Velázquez- és Fabergé-tárlatokkal vonzottak számos vendéget, addig 2015-ben kisebb látogatókört megcélzó, speciális kiállításokkal várták a közönséget.

A bécsi Szépművészeti Múzeum 2016-ban ünnepli fennállásának 125. évfordulóját, a márciusban nyíló jubileumi kiállítás az ünnep tematikáját járja körbe a különböző korok művészeti alkotásain keresztül. Szintén tavasszal Ferenc József halálának 100. évfordulója alkalmából szerveznek kiállítást, ősszel pedig Edmund de Waal angol kortárs képzőművész alkotásait mutatják be. A bécsi Albertina nyolc százalékkal több, 650 ezer látogatót vonzott, a Modern Művészeti Múzeum (mumok) pedig tizenhárom százalékkal többet.

Az Albertina számos új tárlat mellett februárban az orosz avantgárdot, ezen belül Marc Chagall műveit bemutató tárlatot tervez, ősszel pedig az impresszionizmushoz közel álló pointillizmus irányzat jeleseit tárja a közönség elé Signac, Matisse és Picasso alkotásain keresztül.