Pesti Srácok

139 kommunista emlékművet bontottak el Ukrajnában

Tavaly összesen 139, a kommunista diktatúra vezéralakjainak szobrát bontották le Ukrajnában, köztük 40 Lenin-szobrot - olvasható abban a jelentésben, amelyet kedden terjesztett a kijevi kormány az ukrán parlament elé.

MTI

A kommunista emlékművek eltávolításáról tavaly november végén hozott rendeletet a kulturális minisztérium. A kommunista múlttal való szakítás jegyében nemcsak Lenin, a Szovjetunió megalapításához vezető 1917-es bolsevik forradalom vezetőjének szobrait távolítják el a posztszovjet Ukrajnában, hanem a baloldali diktatúra más vezéreinek emlékműveit is. Így például legutóbb a múlt héten a kelet-ukrajnai Poltava megyében bontották el három bolsevik vezetőnek, Feliksz Dzerzsinszkijnek, a szovjet politikai rendőrség vezetőjének, Szergej Kirovnak, a kommunista párt leningrádi vezetőjének és Vaszilij Csapajev orosz katonatisztnek a szobrát.

Tavaly április 9-én fogadott el az ukrán kormány törvényt, amelyben egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. 2015 októberében levették a kijevi parlament épületének tetejéről a szovjet ötágú csillagot, helyére pedig Ukrajna címeréből a három ágú szigony került csúcsdísznek. A kommunista párt működését tavaly december közepén tiltotta be egy kijevi bíróság. A Petro Szimonyenko vezette Ukrajnai Kommunista Párt hosszú évekig meghatározó szereplője volt a független Ukrajna politikai életének. Az 1994-es parlamenti választások óta mindvégig volt frakciója a parlamentben egészen a legutóbbi, 2014-es előre hozott választásokig, amikor a párt nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt, így kiesett a törvényhozásból. Szimonyenko többször is indult az elnökválasztáson, 1999-ben bejutott a második fordulóba, amelyben viszont már alulmaradt Leonyid Kucsmával szemben.

A Lenin-szobrok elbontása Ukrajnában eleinte törvényellenesen kezdődött 2013 elején. Egyre-másra döntötték le az ország minden részében a bolsevik vezér köztéri szobrait. Volt, ahol az emlékművet "csak" megrongálták, például Poltava megye egyik településén lefejezték Lenin és felesége, Nagyezsda Krupszkaja szobrát. Kijev utolsó, a város központjában álló Lenin-szobrát az európai integrációt és demokratikus hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések elején, 2013 decemberében döntötték le a tiltakozók. A dél-ukrajnai Odesszában viszont "újrahasznosították" Lenin szobrát: lecserélték a fejét a Csillagok háborúja című amerikai filmsorozat főgonosza, Darth Vader maszkjára.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)