Pesti Srácok

139 kommunista emlékművet bontottak el Ukrajnában

Tavaly összesen 139, a kommunista diktatúra vezéralakjainak szobrát bontották le Ukrajnában, köztük 40 Lenin-szobrot - olvasható abban a jelentésben, amelyet kedden terjesztett a kijevi kormány az ukrán parlament elé.

MTI

A kommunista emlékművek eltávolításáról tavaly november végén hozott rendeletet a kulturális minisztérium. A kommunista múlttal való szakítás jegyében nemcsak Lenin, a Szovjetunió megalapításához vezető 1917-es bolsevik forradalom vezetőjének szobrait távolítják el a posztszovjet Ukrajnában, hanem a baloldali diktatúra más vezéreinek emlékműveit is. Így például legutóbb a múlt héten a kelet-ukrajnai Poltava megyében bontották el három bolsevik vezetőnek, Feliksz Dzerzsinszkijnek, a szovjet politikai rendőrség vezetőjének, Szergej Kirovnak, a kommunista párt leningrádi vezetőjének és Vaszilij Csapajev orosz katonatisztnek a szobrát.

Tavaly április 9-én fogadott el az ukrán kormány törvényt, amelyben egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. 2015 októberében levették a kijevi parlament épületének tetejéről a szovjet ötágú csillagot, helyére pedig Ukrajna címeréből a három ágú szigony került csúcsdísznek. A kommunista párt működését tavaly december közepén tiltotta be egy kijevi bíróság. A Petro Szimonyenko vezette Ukrajnai Kommunista Párt hosszú évekig meghatározó szereplője volt a független Ukrajna politikai életének. Az 1994-es parlamenti választások óta mindvégig volt frakciója a parlamentben egészen a legutóbbi, 2014-es előre hozott választásokig, amikor a párt nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt, így kiesett a törvényhozásból. Szimonyenko többször is indult az elnökválasztáson, 1999-ben bejutott a második fordulóba, amelyben viszont már alulmaradt Leonyid Kucsmával szemben.

A Lenin-szobrok elbontása Ukrajnában eleinte törvényellenesen kezdődött 2013 elején. Egyre-másra döntötték le az ország minden részében a bolsevik vezér köztéri szobrait. Volt, ahol az emlékművet "csak" megrongálták, például Poltava megye egyik településén lefejezték Lenin és felesége, Nagyezsda Krupszkaja szobrát. Kijev utolsó, a város központjában álló Lenin-szobrát az európai integrációt és demokratikus hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések elején, 2013 decemberében döntötték le a tiltakozók. A dél-ukrajnai Odesszában viszont "újrahasznosították" Lenin szobrát: lecserélték a fejét a Csillagok háborúja című amerikai filmsorozat főgonosza, Darth Vader maszkjára.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.