Pesti Srácok

Könyv a Kádár-korszak könnyűzene-politikájáról

Jampecek a pagodában címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottságának legújabb tudományos kiadványa, amely a Magyar Rádió Kádár-korszak alatti könnyűzenei politikáját elemzi.

MTI

Csatári Bence történész, újságíró, a kötet szerzője a szerdai bemutatón elmondta: több mint egy évtizedes kutatómunkájának eredménye jelent meg a csaknem kétszáz oldalas kiadványban, amely pártdokumentumokból, belső rádiós felmérésekből, állambiztonsági iratokból éppúgy válogat, mint az egykori kortanúk visszaemlékezéseiből. "E harminchárom év alatt kicsit változott a rendszer, de az alapvetések nyilván ugyanazok maradtak" - jegyezte meg Csatári Bence, hozzátéve, hogy a pártállam sokféle módszerrel próbálta befolyásolni a magyar könnyűzenei életet, hol a fiatalok maga mellé állítására, hol pedig arra törekedve, hogy a nyugati rádióadók helyett a magyarokat hallgassák.

PestiSracok facebook image

Benkő László, az Omega tagja arról beszélt: a Magyar Rádió jellegzetes épülete, a Pagoda volt a Magyar Televízió Szabadság téri épületének aulájával együtt az a hely, ahol az alkotók, előadóművészek közül "mindenki mindenkivel találkozott". Mint mondta, a Kádár-rendszer sok dolgot meg tudott akadályozni, de azt nem, hogy a Nyugatról bejutó rádióadások elérjék a fiatalokat, így nemsokára már az volt a kérdés, hogyan lehet az új műfajokat - például a rockot és a tánczenét összehozni.

Schuster Lóránt, a P. Mobil vezetője a rendszer kiszámíthatatlanságáról beszélt, mondván, a zenében "sem volt léc, oda tették, ahová akarták", azt engedtek fellépni, a médiába bejutni, akinek a megjelenése érdeke volt a rendszernek, amely ugyanakkor félt a rockzenétől, így "mindenféleképpen meg akarja ölni ezt a műfajt". Ez utóbbi állítását azzal igazolta: több, koncertek alatt, után kitört tömegjelenet is megmutatta, hogy az ifjúság szembe mer szállni a rendőrökkel, ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy "a fiatalság nem akar úgy élni, ahogyan szüleik nemzedéke".
A kötet alapjául szolgáló kutatást és a kiadvány megjelenését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának Médiatudományi Intézete is támogatta.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.