Pesti Srácok

A menekültekről szóló film nyerte berlini az Arany Medvét

Az európai menekültválságról szóló Fuocoammare (Tűz a tengeren) című olasz-francia dokumentumfilm kapta a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 66. Berlin Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) szombaton.

MTI

Az olasz Gianfranco Rosi rendezése "elsöpörte" a zsűrit és képviseli mindazt, amiről a Berlinalénak 2016 februárjában szólnia kell - mondta a díjátadó gálán Meryl Streep amerikai színésznő, a nemzetközi zsűri elnöke. A Tűz a tengeren "a Berlinale szíve" - hangsúlyozta a háromszoros Oscar-díjas művész. Gianfranco Rosi kiemelte: elfogadhatatlan, hogy "a tengerbe kell veszniük tragédiák elől menekülő embereknek". A rendező, miután átvette az elismerést, azt mondta: "ebben a pillanatban gondolatban mindazokkal vagyok, akiknek nem sikerült eljutniuk Lampedusára, a remény szigetére".

PestiSracok facebook image

Gianfranco Rosi legutóbbi munkájával, a Róma körüli autópálya mellett élő emberekről szóló Sacro GRA című dokumentumfilmmel 2013-ban a velencei filmfesztiválon elnyerte a legjobb alkotásnak járó Arany Oroszlánt. Új filmjéhez egy éven keresztül követte az Olaszországhoz tartozó, Tunézia és Szicília között nagyjából félúton fekvő sziget életét és a menekülteket mentő olasz parti őrség munkáját, amelyet az első kritikák szerint szívszorító és lélegzetelállító felvételekkel mutat be. A film elnyerte a Berlinale ökumenikus zsűrijének díját is. A rendező a díjátadó gála után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nem akart "politikai filmet" készíteni és alkotása nem "politikai állásfoglalás", de amikor a Lampedusán, "Európa kapujában" meglátta a tengeren az első menekültekkel zsúfolt, hánykolódó, rozzant hajót, tudta, hogy meg kell mutatnia azt a "borzasztó tragédiát", amely a Földközi-tengeren "nap mint nap" megismétlődik.

A zsűri nagydíjával - egy Ezüst Medvével - a többi között a Senkiföldje című Oscar-díjas alkotásáról ismert bosnyák rendező, Danis Tanovic Smrt u Sarajevu (Halál Szarajevóban) című filmjét tüntették ki. A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét a francia Mia Hansen-Loeve kapta L'avenir (A jövő) című filmjéért. A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Thomas Vinterberg dán rendező Kollektivet (A kommuna) című filmjének egyik főszereplője, Trine Dryrholm kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját az Inhebbek Hedi című tunéziai versenyfilm főszereplője, Majd Mastoura vehette át.

A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét a Zjednoczone Stany Milosci (A szerelem egyesült állama) cím lengyel film rendező-forgatókönyvírójának, Tomasz Wasilewskinek ítélte oda a zsűri. A fesztivál alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal egy 482 perces fekete-fehér filmet, Lav Diaz fülöp-szigeteki rendező Hele Sa Hiwagang Hapis (Altatódal a szomorú misztériumnak) című munkáját tüntették ki. Ezt az elismerést évről évre olyan filmek kapják meg, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben.

A valamely alkotói területen - zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka - mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét a Chang Jiang Tu (Keresztáram) című kínai film operatőre, Mark Lee Ping-Bing kapta. A vezető filmszemlék közül az aktuális társadalmi kérdésekre leginkább nyitott Berlinale egyik fő témája az európai menekültválság volt az idén. A Tűz a tengeren sikere mellett több más díj is ezt jelzi. Például a legjobb elsőfilm 50 ezer euróval járó különdíjával az Inhebbek Hedit - Mohamed Ben Attia rendezését - tüntették ki, amely egy kényszerházasság elől menekülő fiatalember történetét beszéli el.

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 77 országból 436 filmet mutattak be, köztük két magyar alkotást, Bucsi Réka LOVE című rajzanimációs rövidfilmjét és Fliegauf Bence Liliom ösvény című munkáját. Az utolsó nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)