Pesti Srácok

Az év második felére láthatóak lesznek a Liget megújításának elemei

Az év második felére a Városliget megújításának minden eleme látható lesz tervszinten - mondta Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában annak kapcsán, hogy a Néprajzi Múzeum tervezési pályázata második szakaszába lépett.

MTI

A Néprajzi Múzeum pályázatához hasonlóan a parkmegújtásra kiírt pályázatot is elbírálják az év közepére, májusra-júniusra, és ezzel a projekt minden eleme láthatóvá válik a tervek szintjén - mutatott rá Baán László. A Városliget Zrt. a múlt év decemberében írt ki tervpályázatot a Néprajzi Múzeum új épületére, és most zárult le az eljárásban részt vevő pályázók körét véglegesítő előminősítési szakasz. A 15 magyar és külföldi építésziroda között vannak olyan világhírű műhelyek és építészek, mint a római MAXXI-t és a Glasgow-i Közlekedési Múzeumot tervező, Pritzker-díjas Zaha Hadid, az athéni Akropolisz Múzeumot jegyző Bernard Tschumi Architects, a kaliforniai Google-komplexum futurisztikus bővítését tervező BIG - Bjarke Ingels Group építésziroda, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au és a szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas, akinek OMA nevű irodája jegyzi többek közt a szentpétervári Ermitázs új épületét.

Baán László hangsúlyozta, hogy az építészeknek 20 ezer négyzetméternyi "tartalmat" kell a környezetbe illő, a szükséges funkciókat ellátó módon megtervezniük, úgy, hogy a múzeum épületként is vonzó, különleges legyen, méltó ahhoz a két épülethez, amelyek tervpályázatának már megvannak a győztesei: a világhírű japán építészirodák által tervezett Magyar Zene Házához és az új Nemzeti Galériához. A miniszteri biztos hozzátette: a Néprajzi Múzeum új épületbe költözése lehetővé teszi, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak jelentős részét állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be az intézmény. Baán László a különlegességek között említette, hogy ezer négyzetméteres gyermek néprajzi múzeumot is létrehoznak.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.