Kertünk, udvarunk - Anastacia és a Savage Garden válogatás albumairól
Vannak, akik elpárásodott tekintettel nézik a kilencvenes évek végi, kétezres évek elejének tárgyi világát, reklámfilmjeit, már megszűnt magazinok címlapjait. Mintha ez az időszak is önálló arculattal rendelkezne Szex és New York és korai South Park-szériákkal, betárcsázós internettel együtt. Ilyen korfestő motívum lehet Anastacia kőkemény hasfala, tetkói, és nem utolsó sorban az olyan slágerei, mint a Left Outside Alone, vagy a Sick and Tired. Hasonlóan erős vonalakat karcol képzeletbeli emlékkönyvünkbe a Savage Garden is.
PÁN– 061.hu
Anastacia és az ausztrál duó is új best of albummal állt a, nyílvánosság elé, szóval, azoknak, akik az ezredforduló környékének háttérzenéire kíváncsiak kellemes perceket okozhatnak a kor zenés emlékművei. Természetesen Anastacia Ultimate Collection étlapján a legnagyobb slágerei szerepelnek, talán csak az nem természetes, hogy nem tartja a kronológiát. Az I’m Outta Love-val kezdünk, második szerzemény a művésznő talán legjobb száma, a Left Outside Alone, majd egyből ott a Sick And Tired című megélt, minden vonatkozásában kifogástalan popsláger.
Ezt a Paid My Dues című mindent vivő dal követi, és még azt sem mondhatjuk, hogy az elején ellövi az összes patront, mert a Not That Kind csak a 6. szerzemény, és a Cowboys &Kisses csak a 14. és a vagány, nőcis, odamondós Why’d You Lie To Me pedig a 15. Az album két új dallal (Army of Me-vel és Take This Chance-szel) zárul, egyik szám sem lesz akkora sláger, mint a daloskönyv klasszikusai, ugyanakkor elég muníciót tartalmaznak ahhoz, hogy újra az érdeklődés középpontjába kerüljön ez a nagyon is korrekt portfólió.
A Savage Garden összesen két lemezt publikált, a Savage Garden (1997) illetve az Affirmation (1999) című munkákat, amelyek összesen 23 millió példányban kelt el a világon. Ehhez képest gyorsan feloszlottak, még gyorsabban legendává is váltak, miközben semmi rendkívüli nem volt a produkciójukban, korrekt, simulékony popzenével kedveskedtek a tinilányoknak.A siker alapvetően a modern, professzionális imázsnak és Darren Hayes sármjának köszönhető, no meg annak, hogy még a videóklip nagy korszakának végén ügyesen használták a filmet, mint médiumot.
No és írtak néhány figyelemre méltó slágert is. A The singles című válogatás nem finomkodik, egymás után lövik el a lemez első harmadában a legnagyobb slágereiket (I Want You, To The Moon And Back, Truly Madly Deeply, Break Me Shake Me, Tears Of Pearls). A duó hangképe nagy hatással volt Robbie Williams-re is, aki kb. az Oasist és a Savage Gardent hozta a kezdeti időkben közös nevezőre, persze, rájuk pedig a szintén ausztrál INXS gyakorolt óriási hatást, csak Michael Hutchence zenekara hozzájuk képest egy durva rockbanda volt.
Mégis az az igazán érdekes, hogy a szerény, kétlemezes életművel rendelkező formáció a generációs identitás része lett, miközben a második lemezük, az Affirmation már közel sem volt olyan jó, mint a bemutatkozó album. A truly, és a madly teljesült, a deeply nem annyira, de persze a pop elsősorban ipar, másodsorban szórakoztatás, és csak harmadsorban művészet. A Savage Garden esetében nem kétséges a sorrend.
Savage Garden
The Singles
Sony Music
16 szám 69 perc
Anastacia
Ultimate Collection
Sony Music
19 szám 75 perc
