Pesti Srácok

Végveszélyben az ezeréves sólyi templom

Évek óta pusztul hazánk egyik legrégebbi falusi református temploma, az ezeréves sólyi templom. István és Koppány csatájának helyszínén álló épület szinte egyidős a honfoglaló magyarság történetével. Méltán történelmi emlékhely. Amióta Bikádi Károly református lelkész itt szolgál, szívén viseli a templom sorsát. Azt mondja, félő, hogy ha a közeljövőben nem kezdik meg a rekonstrukciót, a műemlék az enyészeté lesz.

FUSSY ANGÉLA - 061.hu

Mintha egy tó fodrozódna a malom épületénél, közvetlenül a templom mellett. A vizes köveken és a talajon is látszik, hogy a templom alatt is víz van. Vizesednek, mállanak a falak. Nemrég egy éjszakai vihar kikezdte a tetőt, a meglazult kövek között befúj a szél. Nagyobb kődarabokat mosott le alapjából is az elmúlt napok esőzése – és mindez még csak az, amit kívülről látunk.

PestiSracok facebook image

- A belső térben, a faltól elvált vakolat mögé már befér a kezem. Több centi szélesek a repedések a falakon és körbe, szinte minden oldalon málik a vakolat. Még néhány ilyen vihar és kitehetjük az életveszélyes táblát – mondta a Bikádi Károly lelkész, a pusztulás jeleit mutatva.

Soly 2

A Veszprém megyei kistelepülés körülbelül 40 fős gyülekezete máig használja az épületet, ide járnak istentiszteletre. Ragaszkodnak a templomukhoz, ami nem mellesleg talán legöregebb református templom az egész országban. Az épület e mellett igazi turisztikai látványosság. Történelmi emlékhely és a Veszprém megyei értéktár része. Írásos emlékek szerint a ma álló barokk stílusú templom helyén állt az a kápolna, melyet első királyunk, Szent István állíttatott a Koppány vezéren aratott győzelme után, Isten tiszteletére. Az 1009-ben épült fogadalmi kápolna az egyetlen, amely bizonyíthatóan az első szent magyar királyhoz fűződik. A kis kápolnát évszázadokkal később kibővítették. A freskós mennyezet 1724-ben készült el, a szószék felett pedig az 1175-ös évszám szerepel.

- Elveszhet az örökségünk, ha nem vigyázunk rá – fogalmazott Bikádi Károly. A lelkész szerint jobbkor nem is jöhetnének a közelmúltban kiírt turisztikai pályázatok. A tervek már régóta készen vannak a műemlék templom rekonstrukciójához, most abban bíznak, hogy hamarosan talán forrás is lesz, amiből finanszírozni lehet a templom mentést.

IMG_3219

Az épület közelében található dombon a sólyiak 1998-ban, Szent István csatájának ezredik évfordulóján egy 12 méter magas fa kardot emeltek. A magyar rekordok könyvébe is bekerült alkotás mintegy felkiáltójel állt az emlékhely közelében. 2013-ban a szélsőséges időjárás kikezdte a kardot, a csapadéktól a fa elkorhadt, a nyár közepén kidőlt. Bikárdi Károly eltökélte, hogy még az idei évben újra felállíttatja, ehhez a közelmúltban alapanyagnak egy 18 méter magas fát is kiválasztott Bakonybél közelében. Az emlékmű, ami a reményeik szerint, még nagyobb méreteivel világrekord is lehet, a Bakonyerdő Zrt. támogatásával épülhet fel újra.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.