Pesti Srácok

Világhírű építészek versengenek a Néprajzi Múzeum megtervezéséért

Világhírű építészek versengenek a Néprajzi Múzeum megtervezéséért

Véglegessé vált a Néprajzi Múzeum tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázaton részt vevő építészirodák köre: az egyik legfontosabb magyar közgyűjtemény épületének megtervezéséért összesen tizenöt magyar és külföldi, köztük több világhírű építésziroda száll ringbe. A pályázók között van a világszerte számos ikonikus épületet tervező Zaha Hadid, a BIG, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au továbbá Rem Koolhaas irodája, az OMA is.

061.hu

A Városliget Zrt. a múlt év decemberében írt ki tervpályázatot a Néprajzi Múzeum új épületére, most az eljárásban részt vevő pályázók körét véglegesítő, úgynevezett előminősítési szakasz zárult le. Így többek között a római 21. századi művészeti múzeumot, a MAXXI-t és a Glasgow-i Közlekedési Múzeumot tervező - az építész szakma Nobel-díját jelentő - Pritzker-díjat is elnyerő Zaha Hadid mellett, az athéni Acropolis Museum (Bernard Tschumi Architects), az új kaliforniai Google székház tervezői (BIG) és a szentpétervári Hermitage múzeumot jegyző, szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas is ringbe szállnak a magyar múzeum megtervezéséért.

PestiSracok facebook image

Az Új Néprajzi Múzeum a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén kap majd helyet. A pályázat eredményhirdetése 2016 májusára várható. A Városliget átfogó és komplex megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt részeként a tervek szerint 2019-ben nyitja majd meg kapuit az Ötvenhatosok terén a Néprajzi Múzeum minden szakmai és látogató igényt kielégítő, új otthona.

Az építészeti tervpályázatnak köszönhetően végre méltó körülmények közé kerülhet a most az egykori Kúria szűkös és múzeumnak alkalmatlan épületében működő intézmény. Az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye, amely soha nem működött egy múzeum számára tervezett, így a gyűjtemény bemutatására igazán alkalmas épületben. Az intézmény új, korszerű épületbe való költözése lehető teszi majd, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak egy jelentős részét végre állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be az intézmény, amely az új múzeumépülettel „hazatér” a Városligetbe. Először ugyanis itt, a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont a Néprajzi Múzeumnak.

A most kiírt pályázatnak köszönhetően újabb világszínvonalú középülettel gyarapodhat a főváros. A Liget Budapest Projekt keretében eddig két új épület megvalósításáról született döntés, melyeket világhírű japán építészek terveznek. Az elbontandó, volt Hungexpo irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házát Sou Fujimoto, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervezi.

A most kiírt építészeti tervpályázaton induló irodák: Zaha Hadid,
Gmp Architekten, Architecture Studio , MVRDV, BIG – Bjarke Ingels Group, Bernard Tschumi Architects, Dominique Perrault Architecture, Sauerbruch Hutton, Coop Himmelb(l)au Architects, Emre Arolat Architects, OMA, Közti Zrt., Balázs Mihály és a BME Építészmérnöki kara, Napur Architect, valamint a Bánáti + Hartvig Építész Iroda.

A beérkező pályaműveket 11 tagú, magyar és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri bírálja majd el, az eredményhirdetés várhatóan 2016 májusában lesz. Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.