Pesti Srácok

A 6-os számú kórterem nyomában a Nemzeti Színházban

A 6-os számú kórterem című Csehov-novella nyomán készül előadás a Nemzeti Színházban: a 6 című produkciót Sardar Tagirovsky rendezésében a Gobbi Hilda Színpadon mutatják be szombaton.Sardar Tagirovsky a művel már korábban is foglalkozott vizsgaként a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, ahol jelenleg negyedéves rendezőhallgató Bocsárdi László osztályában.

MTI

A rendező az oroszországi Kazanyban született 1985-ben, és az 1990-es évek óta él Magyarországon, az egyetem előtt az alternatív színházi közegben dolgozott. Mint mondta, olyan helyeken kísérletezett, kereste a színházcsinálás lehetőségeit, mint a budapesti Zöld Macska vagy a Sirály. Első hivatalos színházi munkája, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban rendezett Meggyeskert című előadás volt, majd Nagyváradon és Gyergyószentmiklóson is dolgozott.

PestiSracok facebook image

Nemzeti Színházbeli munkájáról szólva úgy fogalmazott, hogy a próbafolyamat minden nehézsége ellenére úgy érzi, hasznos és mély munkát végeztek a héthetes időszak alatt. Annak kapcsán, hogy egy majdnem 5 órás előadást hoztak létre, kiemelte: mivel úgy érzi, hogy a színészeknek végig kell élniük a szereplők útját, az egyes stációkat, nem akarta begyorsítani a folyamatot, csak ott, ahol szükség van erre. "Hétórás helyett így is ötórás előadást csinálunk, de úgy érzem, ez az idő kell ahhoz, hogy benne legyünk a dologban, hogy ez egy eseménnyé tudjon válni" - fogalmazott.

Leginkább a halhatatlanság témája foglalkoztatta, az, hogy mennyire kapaszkodunk ebbe a gondolatba. "A hétköznapjainkat úgy éljük le, hogy azt hisszük, örökké élünk, és elfelejtjük a kapcsolódást az élettel, az emberekkel. A problémáinknak adjuk át magunkat és nem egymásnak" - hangsúlyozta a rendező, hozzátéve: az ember halálhoz fűződő viszonya az érdekes számára, hogy miért akarunk hirtelen egy veszély hatására jobb emberekké válni, mért gondoljuk, hogy addig rossz emberek voltunk.

Fontos, hogy mindannyian átéljük a színház valódiságát, "hogy azért találkozunk a színházban, mert közösen megérezhetjük, hogy itt és most még élünk, de holnap majd lehet, hogy elveszítjük egymást" - mondta, hozzáfűzve, hogy ez a lényege számára az előadásnak, ezért akar öt órát eltölteni az emberekkel. Az előadás első részében magát a Csehov-novellát mondják el a színészek, a további részekben pedig improvizációra és a Benedek Zsolt dramaturg által írt szövegre épül az előadás, amelyben a történet és Csehov szellemisége végig jelen van. Egy-két helyen finoman megjelennek más szerzőkre való utalások is. Például egy Hamlet-kép is van az előadásban - jegyezte meg, kiemelve, hogy Csehov nagyon tisztelte Shakespeare-t.

Az előadás címéről szólva úgy vélte, hogy az egy kicsit keményebb a novella címénél, nincsen semmi magyarázat benne csak egy szám: 6. "Mintha a kórterem ajtaján állna a 6-os, mi belépünk a szobába, és nem kell mást tudnunk. Végtére hatan lesznek bent a betegek".

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.