Pesti Srácok

Bartók Béla-napokat rendeznek Isztambulban

Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából kétnapos emlékprogramot rendez az Isztambuli Magyar Intézet (IMI) március 10-én és 11-én.

MTI

A Mimar Sinan Képzőművészeti Egyetem (MSGSÜ) Isztambuli Állami Konzervatóriumával, Törökország egyik első számú zenei intézményével együttműködésben szervezett műsor keretében Bartók-darabok csendülnek fel magyar, török és lengyel művészektől, előadások hangzanak el a világhírű magyar zeneszerző életéről és törökországi kutatómunkájáról, valamint levetítik Sezgin Türk török filmrendező Bartók Béláról 2004-ben készült dokumentumfilmjét is. A megnyitóbeszédeket Fodor Gábor intézetigazgató és Cigdem Iyicil hegedűművész, az isztambuli konzervatórium vezetője mondja.

A magyar zongoraművészek közül koncertet ad a fiatal Medgyesi Zsolt, aki 2011-ben első helyezést ért el a bécsi nemzetközi Bartók Béla-zongoraversenyen, majd 2012-ben Junior Prima-díjat kapott. Bartók Béla 80 éve, 1936 novemberében járt Törökországban. Egy hétig koncertezett, valamint felolvasásokat tartott Ankarában a kelet-európai népzene és műzene viszonyáról, később kutatóútján Dél-Anatólia 14 települését bejárva török népdalokat rögzített fonográfhengerekre. Bartók emlékét Osmaniye városban fotókból és dokumentummásolatokból álló kiállítás őrzi.

Sipos Áron, az Isztambuli Magyar Intézet kulturális titkára elmondta: Mustafa Kemal Atatürk, a modern Török Köztársaság megalapítója és első elnöke szívesen látta országában a nyugati tudományos élet képviselőit. Számos szakembert hívatott Törökországba abból a célból, hogy elősegítse hazája fellendülését. A Isztambuli Magyar Intézet (IMI) Törökország legnagyobb városának európai oldalán, a Kagithane nevű kerületben működik. Rendezvényeivel a magyar kultúra minél szélesebb rétegeit igyekszik felölelni, így a filmen, a zenén és az irodalmon túl a programok között helyet kapnak a török népek nyelvét és történelmét kutató tudománnyal, a turkológiával kapcsolatos konferenciák is.

PestiSracok facebook image

Az intézet a későbbiekben szeretné bemutatni az isztambuli nagyközönségnek Zrínyi Miklós örökségével egybefűzve a szigetvári ásatások anyagát, valamint Kós Károly munkásságát, akinek Sztambul című könyvét Magyarországon tavaly újra kiadták. Az intézet többek között az írás török nyelvű változatának megjelentetését is tervezi.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.