Pesti Srácok

Bemutatták Kijevben a Saul fiát Röhrig Géza jelenlétében

Zárt körű vetítésen mutatták be hétfőn Kijevben a Saul fia című, Oscar-díjas magyar filmet. Az esemény díszvendége a film főszereplője, Röhrig Géza volt.

MTI

Mintegy háromszázan tekinthették meg a filmet ukrán felirattal Kijev egyik legimpozánsabb belvárosi mozijában, a kijevi magyar nagykövetség szervezésében. Röhrig Géza elmondta: fontosnak tartja, hogy Ukrajnában vetítették le a filmet, abban az országban, ahol Babij Jar és Kamjanec-Pogyilszkij található. 1941. szeptember 29-én és 30-án mintegy 34 ezer zsidót mészároltak le a német megszállók a Kijev melletti Babij Jarban. 1941. augusztus 27-én a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a ma Ukrajnához tartozó, az ország délnyugati részén található Kamjanec-Pogyilszkij - akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij - közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidó embert gyilkoltak meg a német SS-csapatok.

PestiSracok facebook image

Röhrig Géza szavai szerint jó lenne, ha Ukrajnában minél többen láthatnák a filmet. Reményét fejezte ki, hogy a fiatalabb nemzedékek - amelyek kevésbé előítéletesek nagyszüleiknél - jól fogadják a filmet és hatással lesz rájuk.
Szita Szabolcs, a budapesti Páva utcai holokauszt-emlékközpont igazgatója - aki szintén Kijevbe érkezett a film bemutatójára - az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy alapvetően az iskolákban kellene foglalkozni azokkal a tanulságokkal, amelyek a történelemből, és ebből a filmből levonhatók.

"Fontos, hogy jobban megismerjük a múltat, jobban szembenézzünk bele" - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a film rádöbbenti az embereket arra, miként kellene a mai feszült korban egymásra vigyázni, nehogy a múlt megismétlődjön. Hozzátette, hogy a mai Ukrajna területén - Babij Jarban, illetve Kamjanec-Pogyilszkijban - történt tragédiák okozta sebek csak akkor és úgy gyógyulnak be, ha ilyen filmeket készülnek, mint a Saul fia.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.