Pesti Srácok

Értékes képet kapott a Rippl-Rónai Múzeum

Felbecsülhetetlen értékű képpel gazdagodott a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum a napokban: Szemlér Mihály Virágcsendélet című alkotását kedden mutatták meg a sajtó képviselőinek a somogyi megyeszékhelyen.

MTI

Géger Melinda művészettörténész elmondta, hogy az 1884-ben készült, 117,5-szer 82,3 centiméter nagyságú olajfestmény a kaposvári Pinke László és felesége adományaként került a múzeumhoz.

PestiSracok facebook image

Szemlér Mihály (1833-1904) a 19. századi festészet egyik kiváló művésze volt, tanulmányait Marastoni Jakab akadémiáján kezdte és 1850-től Bécsben, Waldmüller tanítványaként folytatta. Miután hazatért, a festészet mellett tanítással is foglalkozott.

Az alkotó művészetére jellemző a történelmi festmények, népi életképek és tájképek aprólékos, részletező előadásmódja. Szemlér Mihály jó barátságot ápolt Székely Bertalannal, akivel gyakran együtt is dolgozott.

A művész hagyatéki kiállítását 1904-ben rendezték meg a Nemzeti Szalonban, több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Szemlér Mihály a 19. század azon komoly festőnemzedékéhez tartozik, ahova Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Telepy Károly is.

Pinke László adományozó azt közölte: a Virágcsendélet című festményhez örökségként jutott hozzá, és azért ajánlotta fel a múzeumnak, mert szeretné, ha mindenki gyönyörködhetne benne.

Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója a kép értékére vonatkozó kérdésre konkrét szám említése nélkül azt mondta, hogy komoly, sőt, bizonyos szempontból felbecsülhetetlen értéket képvisel.

Magyarázata szerint ugyanis ritka, hogy egy múzeum ilyen adománnyal bővítheti gyűjteményét, a Rippl-Rónai Múzeummal ez legutóbb 2-3 évvel ezelőtt fordult elő.

A múzeum öt részlege mintegy 2,5 millió tárgyat őriz, ebből a képzőművészeti gyűjtemény 4 ezer darabból áll. A látogatóink száma évek óta nő, tavaly meghaladta a 45 ezret.

Fotó: MTI/ Varga György

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.