Pesti Srácok

Rejtő életéről nyílik kiállítás a Holokauszt Emlék-központban

111 évvel ezelőtt született Rejtő Jenő kalandos életéről nyílik gyermekközpontú, interaktív foglalkozásokkal egybekötött időszaki kiállítás a budapesti Holokauszt Emlékközpontban március 22-én.

MTI

Pető-Jordanidisz Teodóra, az intézmény munkatársa elmondta: a Páva utcai zsingagóga karzatán április 21-ig látogatható Aki mer az nyer? című kiállítás két részre fog tagolódni. A kifejezetten kisiskolások számára készülő első részben életnagyságú képregényhősök között társasjátékok, képregényszínezés és egyéb interaktív feladatok révén lehet megismerkedni a neves író munkásságával, valamint Rejtő Jenő és Korcsmáros Pál közös képregénysorozatának eredeti rajzai is láthatóak lesznek.

PestiSracok facebook image

A tárlat a karzat másik felében helyet foglaló, az idősebb iskolás korosztályt megszólító része Rejtő Jenő és a színház kapcsolatát mutatja be, bepillantást engedve pályafutása ma kevésbé ismert, ám sikerekben gazdag operett-, kabaré- és forgatókönyvszerzői oldalába. A látogatót itt többek között Thuróczy Gergely Rejtő-kutató által összegyűjtött operettanyagokat, korabeli kottákat, színlapokat és fényképeket tekinthetnek meg - fűzte hozzá.

Az iskolás csoportok választhatják a Békés együttélés az aranykorban című foglalkozást, amelyen olyan zsidó, vagy zsidó felmenőkkel rendelkező személyek életpályáját, munkásságát tárják fel, akik sokat tettek Magyarország felemelkedéséért. A fiatalok emellett részt vehetnek a Csontbrigád című rendhagyó irodalomórán, amelyen előadók mutatják be Rejtő Jenő világát, megismertetik az író könnyed és szórakoztató műveit, valamint az egyszerre humoros és megrendítő Csontbrigád nyomán arról beszélgetnek, mi határozza meg az ember identitását a mindennapokban.

A Munkaszolgálatos pénztárcák elnevezésű foglalkozáson a résztvevők csoportmunkában fényképekből, iratokból, levelekből rekonstruálhatják Rejtő Jenő, Radnóti Miklós költő és Székely Károly vegyész-illatszerész életét. Utóbbinak a bergen-belseni koncentrációs táborban papírfecnikre írt levelezéséből 2014-ben jelent meg kiadvány Táborok tükrében címmel Huhák Heléna és Szécsényi András, a Holokauszt Emlékközpont kutatóinak tollából.

A tárlathoz kapcsolódva március 22-én, a megnyitó alkalmával levetítik a Rejtő Jenő egyik kisregénye alapján Madarász István rendezésében készült A fekete múmia átka című 2015-ös filmet, március 29-én pedig rajzversenyt rendeznek. Április 5-én a Rejtő Jenő forgatókönyvéből született 1936-os fekete-fehér romantikus vígjáték, a Sportszerelem lesz látható, április 7-én Rejtő és a ponyva címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek, míg április 12-én diavetítéssel emlékeznek az alkotóra.

A kiállítás és a foglalkozások látogatása ingyenes, ugyanakkor előzetes bejelentkezéshez kötött. A csoportos interaktív órákat április 1. és 21. között rendezik.

Rejtő Jenő (1905-1943) írói tevékenysége az 1930-as évek derekán kezdett kibontakozni, teljesen egyéni ízű humorral és szellemességgel átitatott nagy sikerű kalandregényeit P. Howard álnéven írta. A népszerű író a második világháború alatt zsidó származása miatt a nyilas lapok céltáblájává vált, 1942-ben feljelentették, ezt követően pedig betegen hurcolták el a nagykátai kórházból egy büntetőszázadba. Munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában 1943-ban.

Legnépszerűbb könyvei között tartják számon A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, a Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány című műveit.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.