Pesti Srácok

Több, mint 7000 négyzetméternyi zöld területet kap vissza a Liget

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően az egykori Hungexpo területének újbóli megnyitásával és a romos irodaépületek bontásával hatalmas területet kap vissza a Városliget. A munkálatokat a következő hetekben kezdik el, a használaton kívüli irodaházak helyén 2018-ra felépül a Magyar Zene Háza, mely ugyanakkora területen fog elhelyezkedni, mint a meglévő, leromlott épületek összterülete.

061.hu

Funkcióját tekintve egy zenei „csodák palotájához” hasonló közösségi- és kiállító tér jön létre. Az új múzeumon túl, a bontás eredményeként csaknem 7000 négyzetméter zöldfelülettel is gyarapodik a park, melyet ismét birtokba vehet a liget közönsége. A Városliget 77 évig volt a vásárok központja, az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdődően. Fénykorát a két világháború között élte itt a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), a háború után zűrzavaros időszak következett, majd az 1958-as brüsszeli expo magyar sikerét követően újra rendeztek sikeres vásárokat a Városligetben. Az 1960-as években sorra épültek az új pavilonok. Az egykori Hungexpo épületeket is ekkor építették; az itt működő vásárközpont 1974-ben költözött el mostani helyére, Kőbányára, mivel a Városliget a növekvő területi igényeket már nem tudta kiszolgálni.

PestiSracok facebook image

ZEN_ENG_PR_XX_XX_LA_XX_005_02-01_20160226

A volt Hungexpo bekerített területe ma részben beépített. Jelenleg kilenc, használaton kívüli épület: iroda- és raktárépületek, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak, illetve vendéglátó-ipari egység és kerthelyisége található rajta. Ezeket az épületeket fogják elbontani a Liget Budapest Projekt részeként, aminek köszönhetően közel 10 000 négyzetméter területet használhatnak ismét a Városliget látogatói. A terület körülbelül háromnegyed része a park zöldfelületét növeli majd, egynegyede pedig a Magyar Zene Háza épületének ad helyet.

A Bartók Központ - Magyar Zene Háza tervezésére 2014 őszén kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatra összesen több mint 168 pályamű érkezett a világ minden tájáról. Sou Fujimoto terve kiemelkedett a mezőnyből, a nemzetközi zsűri többek között a parkkal való harmonikus kapcsolódását méltatta. A japán építész, aki többek között a Hyde parkban 2013-ban megtalálható Serpentine Pavilonnal vált híressé, légies, természet-ihlette, inspiráló épületeiről híres világszerte.

HE.rom3

A tervezett épület három szintje - egy partitúra három szólamához hasonlóan - különböző, egymást kiegészítő funkciókkal bír majd. Az alsó szinten egy, a zenei csodák palotájához hasonlatos kiállító tér kap helyet, amely a hangok és a zene születését interaktív, újszerű installációk és applikációk révén személyesen is átélhetővé teszi. A középső szinten a közösségi élményeké és a koncerteké lesz a főszerep, míg a felső szinten oktatótermek és egyfajta zenei kísérleti központ működik majd.

A park fái között sétálva könnyed átmenettel érkezhetünk be a Magyar Zene Háza alá. Az itt kialakított szabadtéri színpad és vendéglátóhely, illetve a nyilvánosság előtt megnyitott közlekedők elérik majd, hogy szinte észrevétlenül sétáljunk be az épület belső tereibe. A látogatók és a zene modern kapcsolatát testesíti meg a Magyar Zene Háza egy extravagáns, környezetbarát épület formájában. Az épületnek az a része, amelyben élő zene szól majd átlátszó lesz, dominál benne az üveg. A kapcsolódó szabadtéri színpaddal együtt olyan érzetet kelt majd, mintha a zenészcsoportok a parkban muzsikálnának.

A Magyar Zene Háza – Magyarországon elsőként – interaktív zenei kiállításokat is tartalmaz majd, melyek egyik fő témája egy zenetörténeti séta, amely a természet hangjait utánzó ősi mágiából indul, elidőz az öt világvallás zenéjénél, megáll különböző zeneileg fontos időszakoknál, így a látogató megismerkedhet az adott kor „hangjával”, zenei stílusaival, legnagyobb alakjaival – mondta Batta András, a Zeneakadémia korábbi rektora, a Zene Háza munkacsoport vezetője. A szakember hozzá tette, a kiállításon hangsúlyos fonálként húzódik végig a magyar zenetörténet, hiszen a Magyar Zene Házának kiemelkedő feladata a nép, a klasszikus és kortárs magyar zene bemutatása és támogatása, a gyerekek zenei nevelése, de természetesen a könnyűzene is teret kap majd.

A Magyar Zene Háza létrehozása, a lepusztult Hungexpo épületek bontásával indul, az építkezés pedig 2016 nyarán veszi kezdetét. A látogatók 2018-ban vehetik birtokba az egyedülálló zenei-, és múzeumi intézményt.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.