Pesti Srácok

"A zene hangjait nem nyomják el az erőszak hangjai"

A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) az elmúlt tíz napban hét európai városban adta elő Gustav Mahler monumentális 3. szimfóniáját hangos sikerrel, teltházas hangversenytermekben. A turné állomásai között volt Róma, Milánó, Barcelona, és a terrortámadások áldozatául esett Brüsszel is.

061.hu

A Budapesti Fesztiválzenekar a remény üzenetét vitte el a Scalába – olvasható a zenekar milánói fellépése után megjelent beszámolóban. Gustav Mahler grandiózus 3. szimfóniáját az elmúlt tíz évben senki sem adta elő a Scalában, a zenészek pedig úgy játszottak, mintha az életük múlt volna rajta – írta a Bachtrack szerzője. Fischer Iván karmester a koncert előtt úgy nyilatkozott: „ha jól játszunk, könnyeket csalunk az emberek szemébe”. Ígéretét pedig a cikk szerint be is tartotta. „A szimfónia zárásában mindenből szenvedély áradt, dicsőséges, megrázó csúcstámadás volt.” Ezzel a római koncert kritikusa is egyetértett, amikor kifejtette, a mű pont úgy ért véget, ahogy Mahler azt elképzelhette. A szerző arra is kitért, hogy fantasztikus az összhang Fischer Iván és muzsikusai között, ami semmit sem érne a karmester ötletei és a zenekar virtuozitása nélkül. „Az este csodálatos utazás volt Mahler hangzásvilágába” – tette hozzá.

PestiSracok facebook image

A bolognai koncerttel zárult olaszországi koncertsorozat után a BFZ Brüsszelben folytatta turnéját. A Fesztiválzenekar és zeneigazgatója ezúton is szeretné kifejezni együttérzését a robbantásos merénylet áldozatainak családtagjai felé. Fischer Iván a zenekar blogján így írt: „Szeretném mély együttérzésemről biztosítani a brüsszeli közönség tagjait, megígérve, hogy a zene hangjait nem nyomják el az erőszak hangjai, hogy újra jövünk, és muzsikálni fogunk.” A zenekar a lengyelországi Wrocławban is muzsikált, miután a kritika tökéleteshez közelinek nevezte a zenei megformálást: „Állítólag nincs tökéletes forma, a zenészek azonban ezt kartávolságra megközelítették, az elkápráztatott közönség pedig a sikeres koncert után nem a kabátjáért állt sorba, hanem mintha a föld fölött lebegett volna. A lebegés nálam megmaradt, és egyelőre nem múlik el. Gondtalanul vitorlázom Fischer Ivánnal és a BFZ-vel a zenekar nemes hangzásától elragadtatva.”

Egy másik lengyel beszámoló szerint „Fischer Ivánnak olyan nagyszerű együttes áll rendelkezésére az összes szólamban a vonósoktól a fúvósokon át az ütőhangszerekig, hogy velük még az olyan embert próbáló darabok kidolgozása is érdekes utazásnak tűnik, mint Mahler 3. szimfóniája. A barcelonai koncert esetében az előadást átszövő gyermeki kreativitást emelte ki a kritika, és a játék művészetét, melynek szeretete mindvégig érzékelhető volt a hangverseny során. A turné a francia Aix-en-Provence-ban zárult – a Le Figaro szerzője igazi csúcsélményként írt a koncertről, egy másik kritika a meleg színeket, a kivételes hangzást és a pontos játékot emelte ki. Egy harmadik beszámoló szerint a zenekar csodálatos életerőtől duzzad, a muzsikusok minden másodpercben egymásra figyelnek, játékukból pedig végtelen képességek rajzolódnak ki.

A munka itthon sem áll meg. A BFZ a 100 perces szimfóniát a napokban lemezre veszi a Channel Classics gondozásában. A következő nemzetközi turné májusban lesz, amikor a Fesztiválzenekar egy Mozart-programmal koncertezi végig London, Brugges, Baden-Baden és Amszterdam hangversenytermeit. Előtte azonban a közönség itthon is meghallgathatja a Requiemet, az A-dúr klarinétversenyt és az angol nyelvű A varázsfuvolátmájus 4-én, 6-án és 8-án a Müpában.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.