Pesti Srácok

A híres borostyánból készült szoba egy lengyel bunkerben?

A legendás borostyánszoba nácik által elrabolt kincsei után kutatnak az északkelet-lengyelországi Wegorzewo környékén található mamerki bunkerkomplexumban, ahol talajradar segítségével egyelőre egy eddig fel nem fedezett földalatti teremre bukkantak - közölte pénteken a Wirtualna Polska lengyel hírportál.

MTI

A második világháborús német szárazföldi erők főhadiszállásaként létesített mamerki komplexumot jelenleg felügyelő wegorzewói helytörténeti múzeum az egyik földalatti folyosó karbantartása keretében végzett talajradar-vizsgálatot. Ennek során az alagút mellett egy 6 négyzetméter alapterületű helyiséget találtak. Ezt a múzeum munkatársa, Bartlomiej Plebanczyk azokkal a korábbi tanúvallomásokkal hozta összefüggésbe, melyek szerint 1944-45 telén a főhadiszálláson egy szigorúan ellenőrzött szállítmányt falaztak be. A helyi hagyomány azóta is a borostyánszobával azonosítja a titkos rakományt.

A történet alapján a komplexumban már a múlt század 50-es és 60-as éveiben is végeztek kutatásokat, amelyek során terepszemlét is tartottak a Lengyelországban akkoriban bebörtönzött német háborús bűnös, Erich Koch részvételével, aki a feltételezések szerint egykor a borostyánszoba darabjainak elrejtését felügyelte. A korabeli technika azonban semmilyen nyomra nem vezette a kincskeresőket. Polanczyk a talajradar-vizsgálat eredményei alapján engedélyt kért a helyi hatóságoktól további kutatásokhoz. Ezek során átfúrnák a terem betonfalát, majd távirányítású kamera segítségével feltérképeznék a helyiséget.

A világ nyolcadik csodájának is nevezett, eredetileg 10,5 méter hosszú és 11,5 méter széles borostyánszoba kincseit a Leningrád (ma Szentpétervár) melletti Carszkoje Szelóban lévő palotából hurcolták el a nácik a második világháborúban, és a műremek azóta sem került elő. Elnevezését a pompás borostyán falburkolatokról kapta, amelyeket I. Frigyes Vilmos porosz király ajándékozott I. Péter orosz cárnak 1716-ban. A német csapatok 1941-ben Königsbergbe (ma Kalinyingrád) vitték a borostyánszoba kincseit, amelyeknek később nyomuk veszett a háború során. Számos összeesküvés-elmélet kering hollétükről, és több kutatás is indult megtalálásukra.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.