Pesti Srácok

Cseresznyefa-ünnep a Füvészkertben

Japán kulturális programokat rendez a cseresznyefa-virágzás alkalmából megrendezett szakura ünnepen a mostani és a következő hétvégén a fővárosi Füvészkert. A szervezők célja, hogy egy jó hangulatú, kellemes hanami (virágnéző) piknik keretében hozzák közelebb a japán kultúrát a magyar közönséghez.

MTI

A gyönyörű természeti jelenség megfigyelésére évek óta lehetőség van az ELTE Füvészkertjében. Idén a Japánspecialista utazási iroda is csatlakozik a "magyar hanamihoz", amelyen a piknikezéshez a Füvészkerttel közösen számtalan, a japán kultúrát bemutató programot kínál. Az érdeklődők részt vehetnek gasztronómiai workshopon, manga- és animefoglalkozásokon, kipróbálhatják a kokesibaba-készítést és a hagyományos japán íjászatot, valamint kardvívást.

PestiSracok facebook image
A japán kultúrát bemutató programokkal is várja vendégeit a cseresznyefa-virágzás alkalmából megrendezett szakura ünnepen a mostani és a következő hétvégén a fővárosi Füvészkert. Fotó: Horváth Péter GYulaFotó: Horváth Péter Gyula

Japánban a tavasz beköszönte a legszebb időszak, a szakura idén március 21-től május 2-áig tart. A természeti jelenség ünneplése csaknem 1300 éves múltra tekint vissza a távol-keleti kultúrában. A hanami, azaz a virágnézés során a családok és barátok megpakolják piknikkosaraikat, majd kivonulnak a parkokba vagy a folyópartokra, hogy gyakran éjszakákba nyúló virágnézésbe kezdjenek.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.