Pesti Srácok

Müpa Jazztavasz: fókuszban a vokális jazz

A világ legsikeresebb énekegyüttese, a tíz Grammy-díjas The Manhattan Transfer, Svédország kedvenc jazzénekesnője, Viktoria Tolstoy és a New York-i jazzélet egyik legformabontóbb énekese, José James lép fel a Jazztavaszon május 5. és 7. között a Müpában.

061.hu

A kritikusok a hiphop generáció jazzénekeseként szokták aposztrofálni José Jamest, aki azt vallja, hogy minden zenét a ritmus mozgat. Ezért is áll közel hozzá a hiphop, a drum'n'bass, a soul és az R'n'B. A New York-i New School diákjaként jazzlegendáktól tanulhatott, többek közt McCoy Tyner és Wynton Marsalis voltak a mesterei. Az indulás azonban mégsem volt annyira zökkenőmentes. „Senki sem volt tisztában azzal, valójában mit tudok. Mindenki rappernek nézett, mert baseball sapkát hordtam és fel volt nyírva a hajam. Közben viszont sztenderdeket énekeltem.” Debütáló lemeze, a 2008-as The Dreamer a BBC érdeklődését is felkeltette, öt évvel később pedig már a legendás Blue Note művészgárdájának lett tagja. No Beginning, No End című albumát a New York Times cool és magabiztos jelzőkkel illette, és szinte minden kritikustól öt csillagot kapott. Első magyarországi koncertjén, május 5-én a Müpában Love In A Time Of Madness című, erősen hiphop orientált albumát fogja bemutatni -még a megjelenés előtt. Különleges munkamódszere szerint az utóbbi időben keletkezett, elsősorban a világban tapasztalható igazságtalanságokra fókuszáló zenei anyagát osztja meg közönségével, s a reakciókból szűri le, melyik dalok kapjanak helyet a jövő évre várható CD-n.

PestiSracok facebook image

Itthon talán kevesen tudják, hogy Lev Tolsztoj ükunokája, Viktoria Tolstoy az egyik legismertebb svéd jazzénekesnő. Már gimnazista korában lemezfelvételekre hívták vokálozni, tizennyolc évesen pedig felfedezte egy producer, akivel fel is vette első saját albumát. Gyökereiről My Russian Soul és My Swedish Heart című lemezein vallott, utóbbin az akusztikus post-bop stílusba svéd népzenei motívumokat csempészett. A tragikus körülmények közt elhunyt kultikus zongorista, Esbjörn Svensson nem csak zenészpartnere volt, több számot is komponált Tolstoy számára: a Shining on You című lemez darabjait a kritikusok hihetetlenül gyönyörű és személyes hangvételű melódiáiért dicsérték. Legutóbbi, A Moment of Now című lemezén kedvenc popszámait ültette át jazzhullámokra. Kvartettjével május 6-án nemcsak erről az albumról, hanem eddigi munkássága szélesebb keresztmetszetéből is válogat.

Az idei Jazztavaszt május 7-én a tízszeres Grammy-díjas The Manhattan Transfer zárja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az együttes több mint negyven éve hódít a vokális jazz világában, az elmúlt évtizedekben világszerte ezrek várták, hogy előadják legismertebb dalaikat. A jazz mellett rendszeres kirándulásokat tesznek a pop és az R'n'B területére is. A siker nagymértékben az együttes alapítójának, a 2014-ben elhunyt Tim Hausernek köszönhető, aki a kezdetekkor taxisofőri munkája mellett kitartóan kereste a megfelelő társakat álma megvalósításához. A kvartett többi tagja, Cheryl Bentyne, Janis Siegel és Alan Paul biztosak voltak abban, hogy Hauser azt kívánta volna, tartsák életben, amit ő annak idején elkezdett. Így Budapestre már új társsal, Trist Curless basszussal érkeznek, és a kötelező slágerek - Birdland, Route 66, Chanson D’Amour - mellett sok új a cappella-darab is elhangzik majd, kifejezetten az új felállásra készült hangszerelésben.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.