Pesti Srácok

Két éven belül megnyílik a megújult Szépművészeti Múzeum

Felújítják a 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett Román csarnokot, korszerűsítik az elavult fűtőrendszert, elvégzik a komplex akadálymentesítést, klimatizálják a kiállítóterek egy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, korszerű restaurátor- és raktárműhelyeket alakítanak ki 2018 elejére a Szépművészeti Múzeumban.

MTI

A Liget Budapest projekt keretében 2015 elején megkezdődött, 9,5 milliárd forintos költségvetésű beruházás legfontosabb feladata a 70 éve a közönség elől elzárt Román csarnok felújítása, de az átfogó rekonstrukció végére a közönség egy mai igényeket is mindenben kielégítő múzeumépületet kap vissza - mondta a Szépművészeti pénteki sajtóbejárásán az intézmény főigazgatója.

PestiSracok facebook image

Baán László hozzátette: a munkálatok 14 ezer négyzetmétert érintenek, így megújul az épület több mint 40 százaléka.
A Szépművészeti megnyitásakor még nem volt szokás időszaki kiállításokat rendezni, inkább az emberek utaztak egy-egy kiemelkedő műtárgy kedvéért. Mára gyökeresen megváltoztak, "demokratizálódtak" a tárlatrendezési elvek, így a múzeumépületeknek nagyságrendekkel nagyobb számú látogatót kell kiszolgálniuk, miközben biztonságos körülményeket kell biztosítaniuk az állandó és időszaki kiállítások műtárgyainak - hangsúlyozta.

A főigazgató elmondása szerint ezért a kiállítóterek nagy részében kialakítják az eddig többnyire hiányzó klimatizálást, korszerű biztonságtechnikát építenek ki, múzeumpedagógiai foglalkoztatókat létesítenek, valamint önkiszolgáló éttermet nyitnak az egyiptomi gyűjtemény eddigi helyén. Mányi István tervező hozzáfűzte: a 60-80 főre tervezett ruhatárak kapacitását 1200 fősre növelik, de elvégzik a komplex akadálymentesítést is, így az épületben 2018-tól nemcsak a kerekesszékesek mozoghatnak kényelmesen, hanem például Braille-feliratokat is kihelyeznek és kiépítik az audioguide rendszert is.

A szakember közölte: a beruházás során a kiállítóterek nemcsak minőségileg újulnak meg, összterületük is nő 2400 négyzetméterrel. A mélyföldszinten már meglévő két kiállítóterem és a Márvány csarnok alatti terület egy összefüggő, 1200 négyzetméteres kiállítótérré válik. Mint hozzátette, új teherliftet építenek be, lecserélik a hetvenes évekből való gőzfűtést, a felújított tetőre napelemeket és napkollektorokat helyeznek, valamint modern műtárgyszállítási folyósokat is kialakítanak.

Baán László beszámolója szerint a közönség nemcsak a Román csarnokot kapja vissza: a hetvenes években a múzeum gyönyörű Michelangelo termét vasgerendákkal galériázták, hogy a könyvelést odahelyezhessék; a felújítás során többek között ezt a termet is rekonstruálják. Az épület 2018 elejétől a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 19. század előtti gyűjteményeiből rendezett új állandó kiállításnak, valamint időszaki tárlatoknak ad majd otthont.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.