Pesti Srácok

Könyvfesztivál: bemutatók, zenés előadások gyerekeknek

Zenés előadásokkal, interaktív könyvbemutatókkal és kézműves foglalkozásokkal is várják a gyerekeket a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vasárnapig a Millenárison.

MTI

Pénteken a Bobula című mese magyar nyelvű fordítását Garajszki Margit szerző mutatja be interaktív foglalkozáson, lesz többek között kézműves műhely Milos Kopták illusztrátor vezetésével, Jana Juránová Boszimesék Újbanyavárról című gyerekkönyvét a szerző részvételével és Markó-Valentyik Anna színművész közreműködésével ismerhetik meg az érdeklődők. Ezen a napon nyílik az Eszter Izraelben című kiállítás, majd Steven Isserlis Miért hordott póthajat Haydn hajdanán? című könyvének interaktív bemutatóján komolyzenei témákról esik szó Fazekas Gergely főszerkesztő és Rohmann Ditta csellista közreműködésével.

PestiSracok facebook image

Michal Sznunit, A lélekmadár című könyvéről Kecskés Karina színművész és Karsai Veronika pantomimművész előadásában hallhatnak a látogatók, míg Danny Bain afrikai történeteket mond el egyedi mesemondó stílusban, Ghánából hozott hangszerén. Szombaton bemutatják többek között Alexandra Salmela két kötetét, a Mimi és Lizát, valamint a Zsiráf mama és a többieket, Vig Balázs Todó kitálal az oviról című könyvét, Kiss Ottó és Kárpáti Tibor Léghajó a Bodza utcában című munkáját, valamint Magyari Péter és Lanczinger Mátyás Bence és a türkiz Nabu című könyvét. Simkó Anna Kakapara címmel a Móra családi iránytű sorozatban megjelent kötete székrekedéssel küzdő gyermekeknek és szüleiknek szól, bemutatóján Simkó Anna szerző, a Heim Pál Kórház pszichológusa, Kígyós Éva pszichológus és Dávid Ádám, a sorozat szerkesztője vesz részt. A szabadtéri színpadon a Bartók és a fából faragott királyfi címmel zenés előadást tekinthet meg a közönség, a Garajszki Margit meséjéből készült előadásban részt vesz a szerző és Júlia Urdová.

A fesztivál utolsó napján az UNICEF Magyar Bizottság és a Bookline gyerekkönyvajánló programján Ottfried Preussle A kis boszorka című művéből a Katona József színház színészei olvasnak fel. Kiss Ottó Apa, ne félj című verseskötetéről a szerző, Kismarty-Lechner Zita grafikus és Szekeres Nikolette beszél. A programkínálatban szerepel egyebek mellett Vadadi Adrienn és Igor Lazin Dani biciklizni tanul, valamint Harcos Bálint és Christina Quiles Szofi bújócskázik című könyveinek ismertetője. Az 5-8 éveseknek a Mélytengeri mesékről játékos felolvasással és vetítéssel egybekötött bemutatót tart Monika Kompaníková szerző, Pénzes Tímea fordító és Markó-Valentyik Anna színművész. Petra Nagyová Dľerengová Klára és az iglu, valamint Klára és a mumusok című gyerekkönyveinek magyar fordítását mutatja be.

Közös meseolvasásra, bábozásra és kézműveskedésre invitálják az óvodásokat és a kisiskolásokat, a programon életre keltik a Terka és a mandulakaland, valamint a Terka és a Gyurmuki a városban című meséket is. A programokat bűvészelőadás, pókbemutató, lufihajtogatás, színezés, színezőkészítés, mese és vetítés, valamint ismeretterjesztő előadás színesíti, és lehet játékokat is készíteni újrahasznosított anyagokból.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.