“Reményt ad” – Fiatalokat, családokat célzó zongoraestre készül Balázs János a Bazilika előtt

Az MVM Zrt. ZEnergia rendezvényeként Balázs János május 8-án, este fél nyolckor egyedülálló bravúrra készül: a Szent István Bazilika előtti hatalmas teret fényfestéssel kísért zongora szólókoncerttel tölti meg. Az est a Szózat és a Magyar Himnusz-fantáziával kezdődik, továbbá a műsorban válogatás hallható a transzcendens etűdökből is. A koncerten elhangzik többek között Liszt Ferenc Szerelmi álmok, a II. Magyar rapszódia, a Vigasztalások és a Nagy kromatikus galopp című műve, valamint az Erdőzsongás etűd is.

CSETE BORBÁLA -061.hu

Sok helyütt nyilatkozta, Cziffra György a példaképe, meséljen erről!

Nem kevesebbet köszönhetek Cziffra Györgynek, mint hogy a zongorát és a klasszikus zenét választottam. Annak ellenére, hogy volt otthon zongoránk és számos zenész van a családban, a komolyzenét én Cziffra György hanglemezei hatására választottam. Négy-öt évesen hallottam először, megbabonázott, semmi másra nem tudtam figyelni, mint a hallott darabokra. Teljesen autodidakta módon kikerestem a zongorán, sok játék, improvizálás, fantáziálás útján tanultam tőle. Tizennégy éves korom körül pedig már nemcsak a zenei karrierjét, de az életútját is megismerve szembesültem vele, mennyire nincs a helyén kezelve. Semmi nem viselte a nevét, nagyon kevesen ismerték a munkásságát. Tizenhat évesen elkezdtem emlékkoncerteket adni a Zeneakadémia kisterméből indulva, Hommage á Cziffra címmel az ő kedvenc repertoárjából játszottam. Azonnal éreztem, kevés lesz egy-egy koncert és az is, hogy csak én játszom. Tavaly nyáron határoztam el, fesztivált szervezek, melynek idén februárban a MOM Kulturális Központ szolgált helyszínéül. Öt évre vállaltam az esemény művészeti vezetését, 2021-ben lesz Cziffra György születésének centenáriuma, addigra nagyon magasan pozicionált fesztivállá szeretném növeszteni. Cziffra szellemi értékének a mai napig van hatása: az életrajza, zenéje hatalmas pozitív lökést jelent, reményt ad. Annyi nehézségen ment keresztül, hihetetlen kalandjai bámulatos könnyedséggel elmeséltek az Ágyúk és virágok című kötetében. Nincstelenség, szegénység, frontszolgálat, fegyház után bizonyítja, ha az ember nagyon akar valamit, akkor elérhet oda.

Fotó:Horváth Péter Gyula

A példaképe szellemi örökségének ápolása mellett a fiatalok komolyzenei érdeklődésének felkeltése is kiemelt helyet foglal el mindennapjaiban. Honnan ez az indíttatás?

A gyerekek beavató, hangszerbemutató koncertjeimen vesznek részt, három éves kortól, szintén az MVM égisze alatt. A sorozat ingyenes, csupán regisztrálni kell, immár lassan tízezer gyerek hallgatta a zongora játékát Bach, Chopin muzsikájával. Számos visszajelzés érkezett, azóta zeneiskolába jár a gyerek, az autóban Csajkovszkijt szeretne hallgatni...

Milyen kihívást jelent a májusi szabadtéri koncert?

Liszt Ferenc művei minden zongorista számára kihívást jelentenek, nekünk azonban a zene örömét kell visszaadnunk: élvezhető örömzenével, szenvedéllyel készülök. A technikai nehézségekről annyit szeretnék megjegyezni, hogy a koncert könnyedségét napi öt-hét, vagy még több óra gyakorlás tudja biztosítani. Elárulom, hogy nemrég vettem egy elektromos zongorát fülhallgatóval az éjszakai gyakorláshoz, mert egyszerre kevés az időm, ugyanakkor a napi hat óra ezzel való foglalatosság elengedhetetlen. Valószínű, szükségem van arra a tudatra, hogy a magam részéről mindent megtettem. Egy akkora zseni gondolatait tolmácsolnom, mint Liszt Ferenc, elég hajmeresztő súly. Természetesen nagyon nagy öröm olyan szakmát űznöm, amely sok más embernek is boldogságot jelenthet, energiát ad.

Több ezer embernek játszom majd, mely számomra is különleges kihívás, Magyarországon mi leszünk az elsők, akik szóló Liszt-darabokkal ilyen nagyszabású programot álmodtunk. A hangszer hierarchia csúcsán a zongora áll, erre született a legtöbb darab. Az MVM felkérése egyszerre megtiszteltetés és kihívás. Nagyon hiszek abban, hogy döntő fontosságú tud lenni egy első találkozás: milyen zenét hallhatnak a Bazilikánál, s hangverseny látogatóvá válnak-e. A súly természetesen rajtam van, ám pozitív teherként élem meg. Mi mindent bedobtunk, például a lenyűgöző háttér fényfestést. A legmagasabb színvonalban hiszek, és egyébként akár lehetne majd a Szigetnek is komolyzenei alternatívája.

Milyen zene vonzza az elkövetkező koncertekre való felkészülésen túl?

Ha csak egy pár szabad órám lenne, az orosz zene felé fordulnék szívesen: Rahmaninyov, Sosztakobics, Prokofjev. Azt vallom, elő kell venni új, szokatlan dolgokat is. Bartókot először játszom majd október 22-én, a 2. zongoraversenyt, mint Cziffra György koncertmásolatot 60 évvel ezelőttről az Erkel Színházban. Hitvallásom szerint a legmagasabb szinten a leginkább közönségbarát módon kell megszólalni, a játék eufóriáját tolmácsolnom idén ősszel még az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat keretében a Zeneakadémián lesz alkalmam.

(x)