Pesti Srácok

Balkáni virtusok a Müpában

Utolsó felvonásához érkezett az idei évadban a Müpa összművészeti sorozata, a Bábel-est. Június 2-án a Balkán életérzés költözik a Fesztivál Színházba, olyan alkotók bevonásával, mint Boris Kovač és kamarazenekara, a New Ritual Group, a Sebő Együttes és vendége, Bognár Szilvia, Tolnai Ottó Kossuth-díjas költő és író, valamint a Duna Művészegyüttes táncosai.

061.hu

A Balkán a barbár, nyers erő szinonimájaként él a hétköznapi gondolkodásban és a legtöbb művészeti alkotásban egyaránt. De létezik egy másik Balkán is, amely árnyalni képes ezt a sztereotípiát, és amely befolyásaival gazdagabbá tette a magyar művészetet.

PestiSracok facebook image

A szezonzáró Bábel-est alapritmusát az a Boris Kovač adja, aki már első albumán újraértelmezte és a Balkánra hangolta a New York-i repetitív iskolát. A felvételen szinte minden hangszeren az apai ágon magyar származású, multiinstrumentalista zenész játszik; őt hallhatjuk szaxofonon, klarinéton és tárogatón, citerán és vibrafonon, szintetizátoron, ütőhangszereken és magnószalagokon. New Ritual Group nevű zenekara mellett több projektje is futott más-más neveken, lásd Boris Kovač & Ladaaba Orchest és Boris Kovač & La Campanella, hogy csak a legismertebbeket említsük. A The Last Balkan Tango és a World After History című lemezei Európa-szerte kirívó visszhangot kaptak. A Müpában a maga jellegzetes Balkán-tangójából ad majd ízelítőt.

A Kossuth-díjas Tolnai Ottó az 1965-től 1992-ig megjelenő legendás vajdasági folyóirat, az Új Symposion első nemzedékének volt főszerkesztője, míg egy betiltott folyóiratszám miatt el nem mozdították posztjáról.Az egykori Ifjúság című újvidéki hetilap mellékletéből 1965-ben kinövő társadalmi, művészeti és kulturális folyóirat rendkívüli hatással volt a hetvenes-nyolcvanas évek magyar irodalmára. Nyelvezete, formai korszerűsége, nyitottsága és szabad szellemisége miatt azóta is a legrangosabb magyar nyelvű folyóiratok között tartják számon.Esetenként nem is folyóirat, hanem képzőművészeti album vagy lemez formájában látott napvilágot. Itt jelent meg Boris Kovač már említett első lemeze is. Az est moderátora, az író-újságíró Balázs Attila a harmadik Sympo-szerkesztőség tagjaként szintén több szállal kötődik a folyóirathoz.

Sebő Ferenc életművét is több helyen átjárja a Balkán, elég csak a balkáni népköltészet egyik magyar népfordítójának, Nagy László Ki viszi át a szerelmet? című költeményének megzenésítésre gondolnunk. Mostani vendége a bájos népdalénekesnő Bognár Szilvia lesz. A nemzetközileg is jegyzett Duna Művészegyüttes küldetése a műfajjal kapcsolatos sztereotípiák ledöntésével ráébreszteni a nézőket a néptánc sokarcúságára és művészi kifejezőerejére. Profi táncosai ezen az estén a balkáni ritmusokat táncolják el a színpadon.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.