Pesti Srácok

A Billy Elliot-musical díszletmakettjei és jelmezei az Operában

Két hónappal a magyarországi premier előtt bemutatták Lee Hall és Elton John Billy Elliot - a Musical című világhírű darabjának díszletmakettjeit és jelmezeit csütörtökön az Operában.

MTI

A Magyar Állami Operaház 2015 februárjában jelentette be, hogy repertoárjára tűzi a három Oscar-díjra is jelölt Billy Elliot című film történetére épülő darabot, amely egy szegény sorba született tehetséges, balettkarrierről álmodó kisfiúról szól. A darab díszletét Szlávik István tervei alapján valósítják meg a non replica változatban, amely teljes szabadságot enged valamennyi alkotónak. A díszlettervező szerint a helyszín nem tipikusan a musicalek "fénylő színtere", hiszen a történet az 1980-as évek Angliájában játszódik és egy bányászsztrájkkal indul. Ebbe a világba születik egy gyermek, akinek az útja a londoni balettszínházig vezet. A színpadi tér meghatározó eleme egy LED-fal lesz, amelynek vetített képei az atmoszférateremtést segítik. Bemutatják egyrészt a Margaret Thatcher-i korszakot, másrészt az egyes helyszínekre jellemző látványvilágot, a gyártól a lakáson át a fénylő operajelenetig. A mozgóképek forgatása és összeállítása már folyamatban van, a tervező a történelmi utalásokat archív dokumentumanyagokkal mutatja be a hiteles kontextusábrázolás miatt.

PestiSracok facebook image

A produkció jelmezei Kovács Yvette Alida tervei alapján készülnek. Az alkotó szerint a műfaj összetettsége a jelmezekre is kihat, sokszor kell egy pillanat alatt tetőtől talpig más karakterben megjeleníteni egy-egy szereplőt. A Billy Elliot érdekessége, hogy a bányászfaluba beszivárognak egy balett-táncosnak készülő kisfiú álmai vagy éppen szorongásai, ezt a kettősséget kell a jelmezekben is érzékeltetni, hiszen a civil ruhák revü- és balettjelmezekké válnak a kisfiú álmaiban. Az előadás végig a valóság és a képzelet között mozog, mert a világot a kisfiú szemszögéből mutatja be. Az Operában július 29-től látható darabot rendező Szirtes Tamás szerint a magyar Billyt és társait megtalálni komolyabb kihívásnak bizonyult, mint egy nagyobb lélekszámú és más oktatási szisztémával rendelkező országban, ám mindennek ellenére 7-8 alkalmas gyereket sikerült kiírni a főbb szerepekre, közülük többen a Magyar Táncművészeti Főiskola, valamint a Madách Musical Tánciskola növendékei. A produkcióban emellett a 9-12 éves korosztályból összesen 29 kislány vesz részt hármas szereposztásban, ők szintén a Madách Tánciskola ifjú hallgatói.

A felnőtt szerepekben Ladinek Judit, Gallusz Nikolett, Auksz Éva, Stohl András, Tóth Sándor, Németh Kristóf, Simon Boglárka, Krassy Renáta, Csákányi Eszter, Bencze Ilona és Hűvösvölgyi Ildikó tűnik majd fel, akiket váltott szereposztásban láthat a közönség. A Magyar Állami Operaház történetében először jelentkezik saját szervezésű nyári előadássorozattal és az eredeti tervekkel ellentétben az Andrássy úton mutatkozik be a produkció és csak később kerül át az Erkel Színházba. A jegyeket június 15-étől értékesítik, a bemutatót megelőző napig kedvezményekkel, Erkel színházi helyárakkal várják a közönséget. A Billy Elliot - a Musical a bemutató évében négy kategóriában is elnyerte az Olivier-díjat, amely a legrangosabb brit színházi elismerés, Amerikában pedig tíz kategóriában lett Tony-díjas Broadway-produkció. A musicalt a 2005-ös premier óta több mint öt millió néző látta Londonban, világszerte pedig 11 millióan voltak rá kíváncsiak.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.