Pesti Srácok

Gyásztávirat: elhunyt Deim Pál

84 éves korában, súlyos betegség után, elhunyt Deim Pál Kossuth-díjas festőművész és grafikus, aki a hatvanas években induló hazai neoavantgárd egyik kiemelkedő alakja volt.

061.hu

Deim Pál a Képzőművészeti Főiskolán tanult sokszorosító grafikát (Papp Gyula és Ék Sándor tanítványaként), 1990-től a főiskola címzetes egyetemi tanára, a Szentendrei Artéria Alkotóközösség tagja, 1991-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Mestereinek Barcsay Jenőt, Gadányi Jenőt és Vajda Lajost vallotta, 1967-es tanulmányútja során pedig, Párizsban és Brüsszelben mélyebben megismerkedett Cézanne, Matisse, Picasso, Francis Bacon és Ben Nicolson művészetével.

PestiSracok facebook image

Deim önálló kiállításai a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban nyíltak. 1974-ben megkapta az országos kisplasztikai biennále első díját, négy évvel később a nemzetközi kisplasztikai kiállítás díját, 1985-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1987-ben Pro urbe Szentendre díjat, 1990-ben kiváló művész címet kapott.

1993-ban Kossuth-díjat vehetett át, 2001-ben Kölcsey Ferenc Millenniumi díjat, 2002-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíját, 2003-ban Prima-díjat, 2007-ben a Magyar Festészet Napja Alapítvány életműdíját, két éve pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. Mindemellett Szentendre díszpolgára is volt, kiemelkedő szerepe volt a szentendrei MűvészetMalom létrejöttében.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.