Pesti Srácok

A Budapesti Fesztivál-zenekar és a Müpa francia napjai

A francia kultúra lesz a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Müpa közös szervezésű Európai Hidak fesztiváljának idei témája. Az immár hagyományos, évadkezdő eseménysorozat szeptember 21. és 28. közötti, az eddigieknél gazdagabb programjában a BFZ a francia zene rengeteg arcát megmutatja a ritkán hallott barokk dallamoktól a 20. századi Párizs kavalkádján át a modernig. A fesztiválon emellett a 20. századi francia zenei élet olyan markáns egyéniségei teszik tiszteletüket a Müpában, mint Juliette Gréco, Michel Legrand és Jean-Luc Ponty. A La Gâpette a sajátos breton hangzásvilágot hozza el, a Transzakció című irodalmi performansz-est meghökkentő élményt ígér, és itt látható először a Gergye Krisztián Társulat Lautrec táncolni fog című darabjának bemutatója is.

061.hu

Szeptember 22-én, a BFZ barokk együttese a nemzetközi hírű francia régizene-specialista, Hervé Niquet irányításával Campra, Rebel és a francia barokk vitathatatlanul legnagyobb alakja, Rameau zenéjét játssza, a világszerte elismert szoprán, Chantal Santon-Jeffery közreműködésével.

PestiSracok facebook image

Szeptember 23-án, 24-én és 26-án a BFZ triplázza nagyzenekari programját, és időutazásra invitál a 19. és a 20. századi Montmartre bohém művészvilágába. Négy teljesen különböző, mégis hihetetlenül francia szerző műveiből áll össze a műsor. Debussy és Ravel mellett találkozunk egy érzékeny, szeretetreméltó különccel, Erik Satie-val, és Henri Dutilleux modern, poétikus és színes hegedűversenye kedvéért a 20. század második felébe is kirándulást teszünk a kínai hegedűművész, Ning Feng társaságában. A BFZ szeptember 25-i kortárs zenei koncertjének egyik érdekessége, hogy az ismert modernek (Messiaen és Boulez) helyett ritkán hallható, ám hallatlanul eredeti stílusú szerzőkre esett a választás. Az idén centenáriumát ünneplő Dutilleux mellett a spektrális zene úttörője, Gérard Grisey, valamint a Párizsban élő görög Georges Aperghis képviselik a 20. századi francia új zene irányzatait. A szólista ezúttal sem lesz ismeretlen: újra Budapesten játszik az egyedi hangú francia-amerikai csellóművész, Sonia Wider-Atherton.

A francia napok szeptember 21-i nyitókoncertjén az a Michel Legrand lép fel triójával, akinek zenéjét számtalan Oscar-díjas filmből (Kamaszkorom legszebb nyara, Yentl, A Thomas Crown-ügy) ismerhetjük. Az öt Grammy-díjjal elismert zongorista és zeneszerző kifejezetten a magyar közönség számára összeállított koncertjén Szőke Nikoletta énekesnőt is vendégül látja, és bizonyára örökzölddé vált dalai közül is jó pár elhangzik majd. Szeptember 24-én a francia világzenei újhullám punkos lendületét, valamint a harmonikás bal-musette műfajt és a manouche jazz hagyományait éppúgy ötvöző breton zenekar, a La Gâpette szerez stílusának újabb híveket. Szeptember 27-én a stílusteremtő hegedűs, Jean-Luc Ponty lép fel együttesével. A Modern Jazz Quartet, Frank Zappa, Elton John, Al Di Meola és John McLaughlin oldaláról is jól ismert, legendás jazz-zenész koncertje azoknak is csemege, akik szívesen tesznek kirándulást az afrikai ritmusok világába. A fesztivál szeptember 28-i záróakkordjaként a második világháború utáni Párizs lázongó, vad ifjúságának jelképes alakja, Juliette Gréco lép fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az „egzisztencialisták királynőjeként” is ünnepelt énekesnőnek a korszak legkiválóbb szerzői, többek között Sartre, Sagan, Prévert, Mauriac és Camus írtak dalokat, miközben színésznőként is ismertté vált. A legendás művésznőt a koncerten állandó muzsikuspartnere kíséri harmonikán.

Az egyik leghosszabb múltra visszatekintő magyar irodalmi folyóirat, az egykoron Párizsban alapított, később hazánkba költözött Magyar Műhely határokon és műfajokon átívelő szellemisége inspirálja szeptember 26-án a Transzakció című francia–magyar irodalmi performansz-estet. Az előadás kellően látványos és meghökkentő pillanatokat ígér, amivel átértékelhetjük az irodalomról alkotott fogalmainkat. Szeptember 23-án a Gergye Krisztián Társulat Lautrec táncolni fog című előadásának bemutatóján az 1900-as évek Montmartre-jának atmoszférája elevenedik meg. A cabaret grotesque műfajú, élő zenével kísért előadás vizualitása a neves képzőművész, Toulouse-Lautrec világát idézi, így biztosan nem fognak csalódni, akik a Gergyére jellemző műfaji sokszínűségre számítanak.

Nem lesz hiány a francia napokon családi programból sem: eredeti nyelven, magyar felirattal látható A katona története szeptember 24-én. A francia anyanyelvű svájci író, Ramuz művében a lelkét az ördögnek eladó katona szabadulása érdekében kétségbeesett küzdelmet folytat a gonosszal. A kesernyésen ironikus, thrillerszerű mese zenéje Stravinsky francia svájci tartózkodásának egyik legjelentősebb munkája. Az Európai Hidak fesztivál immáron negyedik alkalommal állítja a figyelem középpontjába az európai identitást egy-egy ország kultúráján keresztül, a műfajok gazdagságát segítségül hívva. Szeptember 21. és 28. között a sokrétű kultúrával és gazdag zenei hagyományokkal rendelkező Franciaország áll a fesztivál fókuszában. Az eseménysorozat művészetpedagógiai foglalkozásokon, kerekasztalbeszélgetésen és kiállításon keresztül is igyekszik minél szélesebb közönséggel megismertetni a francia kultúra jellegzetességeit, legfrissebb irányzatait.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.