Pesti Srácok

A Budapesti Fesztivál-zenekar és a Müpa francia napjai

A francia kultúra lesz a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Müpa közös szervezésű Európai Hidak fesztiváljának idei témája. Az immár hagyományos, évadkezdő eseménysorozat szeptember 21. és 28. közötti, az eddigieknél gazdagabb programjában a BFZ a francia zene rengeteg arcát megmutatja a ritkán hallott barokk dallamoktól a 20. századi Párizs kavalkádján át a modernig. A fesztiválon emellett a 20. századi francia zenei élet olyan markáns egyéniségei teszik tiszteletüket a Müpában, mint Juliette Gréco, Michel Legrand és Jean-Luc Ponty. A La Gâpette a sajátos breton hangzásvilágot hozza el, a Transzakció című irodalmi performansz-est meghökkentő élményt ígér, és itt látható először a Gergye Krisztián Társulat Lautrec táncolni fog című darabjának bemutatója is.

061.hu

Szeptember 22-én, a BFZ barokk együttese a nemzetközi hírű francia régizene-specialista, Hervé Niquet irányításával Campra, Rebel és a francia barokk vitathatatlanul legnagyobb alakja, Rameau zenéjét játssza, a világszerte elismert szoprán, Chantal Santon-Jeffery közreműködésével.

PestiSracok facebook image

Szeptember 23-án, 24-én és 26-án a BFZ triplázza nagyzenekari programját, és időutazásra invitál a 19. és a 20. századi Montmartre bohém művészvilágába. Négy teljesen különböző, mégis hihetetlenül francia szerző műveiből áll össze a műsor. Debussy és Ravel mellett találkozunk egy érzékeny, szeretetreméltó különccel, Erik Satie-val, és Henri Dutilleux modern, poétikus és színes hegedűversenye kedvéért a 20. század második felébe is kirándulást teszünk a kínai hegedűművész, Ning Feng társaságában. A BFZ szeptember 25-i kortárs zenei koncertjének egyik érdekessége, hogy az ismert modernek (Messiaen és Boulez) helyett ritkán hallható, ám hallatlanul eredeti stílusú szerzőkre esett a választás. Az idén centenáriumát ünneplő Dutilleux mellett a spektrális zene úttörője, Gérard Grisey, valamint a Párizsban élő görög Georges Aperghis képviselik a 20. századi francia új zene irányzatait. A szólista ezúttal sem lesz ismeretlen: újra Budapesten játszik az egyedi hangú francia-amerikai csellóművész, Sonia Wider-Atherton.

A francia napok szeptember 21-i nyitókoncertjén az a Michel Legrand lép fel triójával, akinek zenéjét számtalan Oscar-díjas filmből (Kamaszkorom legszebb nyara, Yentl, A Thomas Crown-ügy) ismerhetjük. Az öt Grammy-díjjal elismert zongorista és zeneszerző kifejezetten a magyar közönség számára összeállított koncertjén Szőke Nikoletta énekesnőt is vendégül látja, és bizonyára örökzölddé vált dalai közül is jó pár elhangzik majd. Szeptember 24-én a francia világzenei újhullám punkos lendületét, valamint a harmonikás bal-musette műfajt és a manouche jazz hagyományait éppúgy ötvöző breton zenekar, a La Gâpette szerez stílusának újabb híveket. Szeptember 27-én a stílusteremtő hegedűs, Jean-Luc Ponty lép fel együttesével. A Modern Jazz Quartet, Frank Zappa, Elton John, Al Di Meola és John McLaughlin oldaláról is jól ismert, legendás jazz-zenész koncertje azoknak is csemege, akik szívesen tesznek kirándulást az afrikai ritmusok világába. A fesztivál szeptember 28-i záróakkordjaként a második világháború utáni Párizs lázongó, vad ifjúságának jelképes alakja, Juliette Gréco lép fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az „egzisztencialisták királynőjeként” is ünnepelt énekesnőnek a korszak legkiválóbb szerzői, többek között Sartre, Sagan, Prévert, Mauriac és Camus írtak dalokat, miközben színésznőként is ismertté vált. A legendás művésznőt a koncerten állandó muzsikuspartnere kíséri harmonikán.

Az egyik leghosszabb múltra visszatekintő magyar irodalmi folyóirat, az egykoron Párizsban alapított, később hazánkba költözött Magyar Műhely határokon és műfajokon átívelő szellemisége inspirálja szeptember 26-án a Transzakció című francia–magyar irodalmi performansz-estet. Az előadás kellően látványos és meghökkentő pillanatokat ígér, amivel átértékelhetjük az irodalomról alkotott fogalmainkat. Szeptember 23-án a Gergye Krisztián Társulat Lautrec táncolni fog című előadásának bemutatóján az 1900-as évek Montmartre-jának atmoszférája elevenedik meg. A cabaret grotesque műfajú, élő zenével kísért előadás vizualitása a neves képzőművész, Toulouse-Lautrec világát idézi, így biztosan nem fognak csalódni, akik a Gergyére jellemző műfaji sokszínűségre számítanak.

Nem lesz hiány a francia napokon családi programból sem: eredeti nyelven, magyar felirattal látható A katona története szeptember 24-én. A francia anyanyelvű svájci író, Ramuz művében a lelkét az ördögnek eladó katona szabadulása érdekében kétségbeesett küzdelmet folytat a gonosszal. A kesernyésen ironikus, thrillerszerű mese zenéje Stravinsky francia svájci tartózkodásának egyik legjelentősebb munkája. Az Európai Hidak fesztivál immáron negyedik alkalommal állítja a figyelem középpontjába az európai identitást egy-egy ország kultúráján keresztül, a műfajok gazdagságát segítségül hívva. Szeptember 21. és 28. között a sokrétű kultúrával és gazdag zenei hagyományokkal rendelkező Franciaország áll a fesztivál fókuszában. Az eseménysorozat művészetpedagógiai foglalkozásokon, kerekasztalbeszélgetésen és kiállításon keresztül is igyekszik minél szélesebb közönséggel megismertetni a francia kultúra jellegzetességeit, legfrissebb irányzatait.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.