Pesti Srácok

Első világháború körüli plakátok Keszthelyen

Vasárnaptól Keszthelyen látható a Magyar Nemzeti Múzeum plakátgyűjteményéből válogatott, az első világháborút és az azt megelőző időszakot bemutató kiállítás. Az Elsodort világ - Plakát-álmok 1910-1920 című tárlat Keszthelyen a Balatoni Múzeum korabeli tárgyi emlékeivel kiegészülve várja a közönséget.

MTI

Az MNM saját, mintegy 45 ezer darabos plakátgyűjteményének nagyrészt még soha, vagy legfeljebb ritkán kiállított példányaiból, 146 eredeti, litografált plakátból állították össze azt a tárlatot, amelyet egy "érzelmeket előhívó és attraktív látványvilágba, sok-sok máig választ kereső kérdést felkínálva" mutatnak be. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedének színes plakáttermése a háború előtti évek mindennapjait, majd a harcterek valóságát, a forradalmak lázas hónapjait, a román katonai megszállást és az 1920. évi trianoni döntést tárja a látogatók elé az utca plakátjainak változásán, a közhangulat formálódásán keresztül. A plakátok alkotói között megtalálhatók az 1910-es, 1920-as évek legnevesebb festői, grafikusai, mások mellett Bortnyik Sándor, Nemes Lampérth József, Pór Bertalan vagy Uitz Béla.

PestiSracok facebook image

A kiállítás elején még egy elveszett, "az emlékekben álomvilággá formálódó" világot látunk, a második teremtől már az elsodort régi világ helyett alakuló új világba érünk. Itt a hátország közvélemény-formáló tömegrekvizitumai láthatók, mutatva a háborús propaganda erejét, amelynek fontosságára és erejére ekkoriban ébredtek rá a modern hatalmak. A harmadik, a "mementóterem" a ráismerés tere, amelyben azt jelzik, hogy miként mutatkozott meg a háború igazi arca. Az utolsó, negyedik kiállítási tér már egy egészen új törvények szerint működő, "vészterhes politikai eseményeket megjelenítő világot" mutat.

A látogatók egy lövészárokban álmodó katona szemszögéből tekinthetik meg a tárlatot, és egy modern köntösbe ágyazott, múzeumi relikviákkal, emléktárgyakkal ellenpontozott kiállítás formájában. A keszthelyi és a budapesti múzeum gyűjteményeiből egyebek közt harangok, hadimozsarak, gyűrűs poharak, porcelán emlékek, illetve a lövészárkokban kézzel készített munkák, továbbá szöveges rendeletek és az Érdekes Újság kivetített oldalai gazdagítják a tárlatot. A kiállítás szeptember 17-ig látható a keszthelyi Balatoni Múzeumban.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.