Pesti Srácok

Ezüst Négyszög: öt ország képzőművészei a Modemben

A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Festészeti Triennálé képanyagából rendezett válogatásból nyitottak kiállítást csütörtök este a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban.

MTI

Andrzej Cieszynski képzőművész, a triennálé kurátora megnyitójában emlékezetett arra, hogy 22 évvel ezelőtt indult a lengyelországi Przemysl-ben működő Kortárs Művészeti Galéria szervezésében a Kárpátok Eurorégióra (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország) koncentráló kezdeményezés, amelynek célja, hogy bemutassa és dokumentálja a régióban élő képzőművészek képviselte festészeti irányzatokat. A triennálé tiszteletbeli védnöke a mindenkori lengyel köztársasági elnök - tette hozzá megjegyezve, hogy a Modemben rendezett, június 26-ig megtekinthető tárlaton a 2000 óta triennálé formában visszatérő kiállítássorozat 2015-ös anyagából láthatnak válogatást az érdeklődők.

PestiSracok facebook image

Az Ezüst Négyszög kiállításra valamennyi alkotó 1x1 méteres vászonra,vagyis egy négyzetméteres felületre készítheti el pályamunkáját. Szentei Tamás, a debreceni polgármesteri hivatal kulturális osztályvezetője a helyi képzőművészek nemzetközi elismeréseként értékelte, hogy kilenc, a városban élő és alkotó festő munkáit is beválogatták az úgynevezett fő kiállításra. A 2015-ben bemutatott fő kiállításra a több száz beérkező munka közül a zsűri a Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Magyarországról származó 96 művész 103 alkotását választotta ki. Az ezekből válogatott vándorkiállítást a debreceni Modem után Miskolcon, majd Szlovákiában és Lengyelországban mutatják be. Fátyol Zoltán debreceni festőművész szakmai megnyitójában egyebek mellett kiemelte: az 1993-ban elindított, a Kárpátok Eurorégió kortárs festőművészetét népszerűsítő kiállítássorozat méltóan tanúsította, hogy a térségben készült alkotásokban "nem a nyugati magasabb kultúra'visszfénye' tükröződik, hanem azoktól a centrumoktól távolabb is önálló, magasabb rendű művészet születik".

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.