Pesti Srácok

Könyvhét - Dönci, az underground hős memoárja

Dénes József, azaz Dönci a nyolcvanas évek underground színterének meghatározó alakja volt. A 2008-ban fiatalon elhunyt gitáros magával ragadó memoárját, amely a pesti underground világát is bemutatja, a Jaffa Kiadó a Könyvhétre jelentette meg Szökésben címmel.

MTI

"Zenészként írt szépirodalmi jellegű memoárt, esszéregényt, ami számára szintugrás volt, izgalmas kaland, amely bizonyos szempontból fontosabb lehetett annál, hogy estéről-estére színpadra lép. Utóbbi már rutinszerű volt, míg a könyvírásban igazi kihívást talált. A nyugtalan gitáros, aki több évtizedet végigzenélt, az írásban tudott feloldódni" - mondta az MTI-nek Vass Norbert, aki a kéziratot sajtó alá rendezte. Az NKA Cseh Tamás Programjának munkatársa, a hazai könnyűzenei örökség megőrzéséért felelős alprogram koordinátora felidézte, hogy a kéziratot halála előtt másfél évvel Dénes József Legát Tiborra, a zenészként is ismert újságíróra bízta, ezt követően azonban számos kiadó utasította vissza a megjelentetést. Vass Norbert hozzátette: ő maga tavaly, Szőnyei Tamás zenei szakírótól értesült az évek óta kallódó kézirat létezéséről.

PestiSracok facebook image

"Az alapanyag meglehetősen nyers volt, erős élőszóbeliséggel. Olvasásakor olyan érzésem volt, mintha Dönci odaült volna mellém egy kocsma pultjánál és elkezdte volna mesélni az életét. Arra törekedtem, hogy a szerkesztett változat megőrizze ezt az érzetet. Személyesen nem ismerhettem őt, de a munka során nagy segítségemre voltak életének fontos szereplői, barátai. A végső változatot Legát Tiboron kívül megnézte Víg Mihály, aki Döncivel együtt játszott a Balaton együttesben, Forgách András, akivel évtizedes, mély barátság kötötte össze, valamint áldását adta az anyagra Kamondy Ágnes is, aki meghatározó társa volt" - fejtette ki Vass Norbert.

Az 1957-ben született Dénes József mélyről, a ferencvárosi munkásnegyedből indult, intézetben nevelkedett, ez markánsan rányomta bélyegét felnőtt éveire is. Kihívást, sokszor megpróbáltatást jelentett számára a fiatal budapesti értelmiségi réteg, ahogy ő fogalmazott, a "szakállas szürkeállomány", vagy amikor 1981-ben bekerült a "pasarétiek" zenekarába, az Európa Kiadóba. A beilleszkedés sikerült, a nyolcvanas években Dönci a pesti underground központi figurájává vált. Az Európa Kiadó és a Balaton mellett be-beszállt a Trabantba, zenélt a Neurotic-ban, 1987-től több éven át a Hit Gyülekezetében az Amenben. Később, a kilencvenes években játszott a Vadsanzonban, a Vidámparkban, 2006-ban Dönci Projekt néven megjelent lemeze Gémes Jánosnak (Dixinek), a 80-90-es évek kultikus underground figurájának állított emléket. Utolsó zenekara a Legát Tiborral közös Lidérc volt.

"Bárkivel beszéltem egykori környezetéből, mindenki azt mondta, nagyon fontos, hogy maradjon belőle valami kézzel fogható az utókor számára, ne csak a hangzóanyagok, néhány filmfelvétel, hanem az ő narratívája is. Sokan szerették, de nem volt könnyű ember, nyers, olykor vad volt a stílusa, tele lehetett komplexusokkal, amikkel a kéziratban is próbált számot vetni. Voltak élethelyzetek, amikor rossz döntéseket hozott, az írással talán maga előtt akarta tisztázni ezeket" - jegyezte meg a szerkesztő. Dénes József sorsa sok hasonló vonást mutat a halála előtt negyedszázaddal elhunyt másik gitárhőssel, Radics Bélával, akit Dönci is csodált, és akinek gitárját kipróbálhatta a hetvenes évek első felében, egy koncert szünetében. "Mindketten nagyon mélyről indultak és borzasztóan tehetségesek voltak, de nem kapták meg azt a figyelmet, amit megérdemeltek volna. Részben ez vezetett Radics és Dénes esetében is az alkoholhoz".

Vass Norbert szerint a kötet dokumentumértékkel bír a magyar könnyűzene történetének feldolgozásában. Megjegyezte, hogy Dénes József szociográfiai igényű "képeslapokkal" mutatja be a hatvanas évek ferencvárosi munkásvilágát, akárcsak a nyolcvanas évek underground zenei miliőjét, amire ritkán van példa a hazai publikációban. Mint elmondta, a Cseh Tamás Programon, a könnyűzenei örökség alprogramon belül tervezik további kötetek megjelentetését, amelyek az elmúlt ötven év fontos szereplőit, színtereit, epizódjait mutatják be.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.