Pesti Srácok

Székely közösségi házat avattak Szekszárdon

Bukovinai székely közösségi házat avattak szombaton Szekszárdon, a székelyek Bácskába érkezésének 75. évfordulóján.

MTI

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az átadáson mondott köszöntőjében hangsúlyozta: nincs a magyarságnak még egy olyan csoportja, amelynek annyiszor kellett megtapasztalnia az állandó üldöztetést, mint a bukovinai székelység. Emlékeztetett: az 1764-es madéfalvi veszedelem után először Moldvába, majd Bukovinába kerültek, ott érte őket Magyarország haza hívó szava. Az utolsó vasúti szerelvény, amely a Bácskába szállította őket, 1941 június közepén érkezett meg. Nem sejtették, hogy néhány éven belül azt az otthonukat is el kell hagyniuk - jegyezte meg.

PestiSracok facebook image

"A székelyek magukban hozták Bukovinából azt a lelki örökséget, amit a székelységükhöz, magyarságukhoz való szüntelen ragaszkodásuk jelent"- mondta. Úgy fogalmazott: ez a kultúra kovásszá vált mindenhol, ahová megérkeztek. A székelyek iskolát alapítottak, templomot emeltek, közösségük alapjául az összetartozást tették. A most elkészült közösségi ház segíti a szekszárdi székelyeket a gyarapodásban, és lehetőséget ad arra is, hogy székely testvéreikkel tartsák a kapcsolatot, együtt ápolják a magyarságon belüli egyedi kultúrájukat - jegyezte meg.

A madéfalvi veszedelem után Csíkből elmenekült székelyek Bukovinában telepedtek le, és másfél évszázadon át éltek a soknemzetiségű régióban. Egy részüket a 19. század végén az Al-Dunához telepítették át, majd 1941-ben mintegy 4500 székelyt a Bácskába. Utóbbiak végül Magyarországon, többek között völgységi településeken, később a tolnai megyeszékhelyen találtak új otthonra. A Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete 2010-ben alakult, jelenleg 110 tagja van. 2013-ban az újvárosi katolikus templom közelében székely emlékparkot hoztak létre, itt hat kopjafa áll az öt bukovinai falu - Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva - és a hazatérés emlékére.
A most átadott, közel száz négyzetméteres közösségi házban kialakítottak egy székely tájszobát is, ahol az egyesület tagjainak gyűjtéséből származó bukovinai bútorok, viseletek, szőttesek láthatók.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.