Pesti Srácok

Kossuth téri épületek felújításáról határoztak

A fővárosi Kossuth téren álló épületek felújításával kapcsolatban határozott a kormány: a volt MTESZ-székházat a térhez illeszkedő homlokzattal építik át az Országgyűlés új irodaházává, és alagúton összekötik az Országházzal, a nem állami épületek homlokzatának és tetőszerkezetének felújítását pedig támogatják.

MTI

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban kiemelték: a Steindl Imre programban megvalósulhat az V. kerületi, Kossuth Lajos tér és környezetének "történetileg hiteles helyreállítása". A határozat szerint a Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatti, 1972-ben épült volt MTESZ-székházból alakítják ki az Országgyűlés új irodaházát, a Kossuth tér egységes arculatát biztosító, az eredeti tervekhez és beépítéshez a lehető leghitelesebben igazodó homlokzattal. Csak a bontási és kivitelezési munkák elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben lehet korlátozni ideiglenesen a közlekedést.

PestiSracok facebook image

MTSZ2

Emellett - a Steindl Imre program korábbi szakaszában beépített XV-ös udvarhoz hasonlóan - az Országház III-as udvarát is lefedik. A határozatban kiemelték, hogy az eredeti állapot szerint helyre kell állítani a Vécsey utca 4. szám alatti MFB-székház tetőszerkezetét. A határozat szerint pénzügyi ösztönző és támogatási rendszerrel, illetve jogszabályokkal segíteni kell a teret övező, városképi szempontból meghatározó, nem állami tulajdonú épületek homlokzati, tetőszerkezeti rekonstrukcióját.

A kormányhatározat szerint a Steindl Imre program egyes további elemeinek megvalósításának előkészítését, külön döntés szerint lebonyolítását állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság végezze projektszervezetként. Az Országgyűlés Hivatala tavaly szeptemberben hirdetett nemzetközi építészeti ötletpályázatot a Kossuth tér egyetlen, a tér arculatába nem illő épülete, a metróállomás feletti irodaház új homlokzati kialakítására. Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár tavaly december azt közölte, hogy olyan munkát nem találtak, amelyet változatlan formában meg lehetne valósítani, ezért egyhangú döntés alapján nyertest nem hirdettek. A többségében építészekből álló bizottság döntése értelmében hetet vásároltak meg, hogy a legjobb ötleteket majd a végső tervek kialakításánál föl lehessen használni.

A helyettes államtitkár akkor azt mondta: vélhetően azért adtak be végül a jelentkezők számához képest kevesen pályázatot, mert az 1972-ben épült iroda hétemeletes homlokzatát a szomszédos, azonos magasságú, de csak hatemeletes épülettel kellett összhangba hozni, mindezt a nemzet főterén, városképi szempontból kiemelt fontosságú helyszínen különösen nehéz feladat volt megvalósítani.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.