Pesti Srácok

A szabadság szigete a MODEMben

A szabadság szigete címmel nyílik nagyszabású tárlat a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban a modern és kortárs magyar képzőművészet legjavából.

MTI

Az augusztus 7-től látható kiállításra hétfőn az utolsó mű is megérkezett, az alkotásokat - köztük Korniss Dezső Tücsöklakodalom című olajképét - a sajtó nyilvánossága előtt csomagolták ki. A tárlaton a 20. század száz legnevesebb magyar képzőművészének mintegy 250 alkotása lesz látható - mondta a MODEM vezető kurátora. A kiállítás egymilliárd forintra biztosított anyaga a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum több mint tízezer darabos gyűjteményére épül és átfogó képet ad a magyar képzőművészet elmúlt évtizedeiről, a naturalizmustól kezdve a konstruktív törekvéseken, a neoavantgárd absztrakción, a szürrealizmuson át a public artig - tette hozzá Kónya Ábel.

PestiSracok facebook image

A Debrecenben látható munkák közül a hétfői bontáson a sajtó képviselőinek is bemutatták a száz legszebb magyar festmény között számon tartott Tücsöklakodalmat. Korniss Dezső alkotása a tárlat legmagasabb biztosítási értékű, mintegy 100 millió forintra becsült darabja, a művész második szentendrei korszakának főműve. Ugyancsak az újságírók előtt csomagolták ki Vajda Lajos egyetlen ismert olaj tájképét, a Városrész hegyekkel című, 1928-1929-re datált kisméretű munkát, valamint Ferenczy Károly 1900-ban készült Gesztenyefák, Bánovszky Miklós Kettős portré című olajképét és a kiállítás arculati elemét adó, Küzdés című festményt, szintén Korniss Dezsőtől. Kónya Ábel elmondta: A szabadság szigete című kiállításon - amely a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének első bemutatkozása Szentendrén kívül - a modern és kortárs magyar képzőművészet száz legismertebb, iskolateremtő, legtöbbet hivatkozott művésze, köztük Ferenczy Károly, Vajda Lajos, Czóbel Béla, Korniss Dezső, Ámos Imre, Anna Margit, Pacsika Rudolf munkái lesznek láthatók három hónapig a MODEM-ben. A válogatásban hangsúlyosan jelennek meg az olyan ismert iskolák, mint a nagybányai, a neósok, a Nyolcak csoportja, az Európai Iskola vagy az École de Paris magyar szekciója - fűzte hozzá.

A bemutatott anyag a gyűjteményen belül is kiemeli a rendkívüli alkotásokat, életművet hátrahagyó művészeket, kamarakiállítás jelleggel hangsúlyozza Vajda Lajos, Bálint Endre, Korniss Dezső, Anna Margit és Ámos Imre emblematikus munkásságát, Barcsay Jenő, Czóbel Béla és Kmetty János több generációra ható festői hagyatékát. A válogatásban kiemelt szerepet kap a Vajda Lajos Stúdió és a kortárs szentendrei alkotók - mások mellett Deim Pál, Bereznai Péter, efZámbó István, Fe Lugossy László, Vincze Ottó - anyaga. A november 6-ig látható kiállítás kurátora Muladi Brigitta művészettörténész.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.