Pesti Srácok

Visszatért az Auróra cirkáló

Mintegy két év után visszatért szombat hajnalban Szentpétervárra az 1917-es oroszországi forradalom jelképe, az Auróra cirkáló.

MTI

A 116 éves veterán hajó a csaknem kétéves javítási munkálatok lezárultával vontatóhajók segítségével jutott el a 40 kilométerre fekvő kronstadti hajógyárból a Néva folyón a szentpétervári Petrogradszkaja rakpartnál kijelölt állomáshelyére. Szombat reggel több ezren figyelték a múzeumként működő cirkáló érkezését az észak-oroszországi városba. A cirkáló gondozásáért felelős tanács szerint egy teljes napot fog igénybe venni a hajó állomáshelyén való kikötése. Vasárnap a rakpartot a hajótesttel összekötő palánkhíd felállítását követően tervezik az Aurórán működtetett múzeum kiállítási tárgyainak átszállítását a fedélzetre. A javítás idejére ugyanis azokat a szentpétervári központi haditengerészeti múzeum raktárában helyezték el. A cirkáló ennek a múzeumnak a részét képezi.

PestiSracok facebook image

A felújított kiállítás hat helyett már kilenc teremmel fogadja a látogatókat, és megváltozott a tárlat jellege is: míg korábban annak fő témája az Aurórának az orosz forradalomban játszott szerepe volt, most a cirkálót három konfliktus, az 1904-1905-ös orosz-japán háború, az első és a második világháború veteránjaként mutatja be. Emellett a múzeum új részlegét képezi az egészségügyi blokk, ahol Oroszországban első ízben alkalmaztak röntgengépet. A múzeumhajó az orosz hadiflotta napján nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Az Auróra-cirkálót 113 éve, 1903 júliusában állították szolgálatba a Balti flottánál, amelynek 1948-ig volt a tagja. Részt vett az orosz-japán (1904-1905) háborúban, az első és a második világháború ütközeteiben, valamint az 1917-es oroszországi forradalmakban. Az Aurórát 1945-47 között kijavították, 1948-tól a Néván állomásozik, és 1956-ig a leningrádi Nahimov tengerészeti iskola tanhajója volt. Az Auróra 1957-től múzeumhajó, a legutóbbi nagyjavításon 1987-ben esett át.

Fotó: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.