Pesti Srácok

Biliárdozz a Duna vizén!

Augusztus 4-én csütörtökön a szentendrei Duna parton avatják fel Vincze Ottó River-pool című dunai térinstallációját, ami a szentendrei Art Capital Fesztivál egyik nyitó eseménye lesz. A Szentendrén élő képzőművész, aki főként különleges térinstallációiról ismert, most visszatér egyik kedvelt szimbólumához, a színes hajózási bójákhoz, amikkel most éppen fordított biliárdhelyzetet teremt a folyóvizen.

061.hu

Szentendrén vagyunk, a szentendrei Duna parton, ott, ahol a valamikori szentendrei kikötő működött a városközponttól kicsit délre. Ezen a nyugodt partszakaszon, a pataktoroklat két oldalán az itteniek szeretnek lemenni a parthoz, fürdeni is szoktak itt, ráadásul a közelben van egy büfé, délebbre a Postás strand. A vízen színes hajózási bóják úsznak, pontosabban a víz mozog és a golyók állnak, mint egy fordított biliárdhelyzetben: utóbbinál ugye, az asztal stabil és ott a golyók mozognak. A mederfenékhez rögzített golyók elrendezése véletlenszerű, tervezett logikát nem követ, de azért a bója golyók itt is mozognak, hiszen mozgatja őket a sodrás vagy az elhaladó nagyobb hajók által keltett hullámzás.

PestiSracok facebook image

Érdemes megemlíteni, hogy Vincze Ottó térinstallációi többnyire utalnak a helyszín archeológiájába is: itt éppen hozzávetőlegesen annyi bója kerül a vízre, ahány hajóból valaha a szentendrei délszláv, dalmát, és görög lakosság kereskedőinek régi flottillája állt. A bóják színesek, számozottak, ugyanúgy, mint a biliárdgolyók, van fekete golyó, fehér golyó, és rajtuk fehér körlapban számok - ezért lett a neve is River – pool , az alcíme pedig Vízballonok. A vízi installációt Szentendre város és a Ferenczy Múzeumi Centrum Art Capital Fesztiváljának közös szervezésében avatják fel – az idén elinduló Art Capital fesztivál a városhoz kötődő hagyományokra és művészeti progresszióra egyszerre épít majd úgy, hogy a Szentendre valóban a Művészet Fővárosa legyen. Vincze Ottó sosem programszerűn foglalkozott a vízhez kötődő munkákkal, mégis mindig visszatér hozzájuk. Egyrészt szentendreiként közel él a vízhez - a mostani helyszínhez is -, másrészt egyik első nagysikerű térinstallációja szintén hajózási bójákból készült el az Infópark A épületének 18 méter magas belső átriumában. (Pionír lendület, 2010)

0O3A9331

Az első térinstalláció Türingiában készült még 1997-ben. Szintén összefüggésbe hozható volt a vízzel, csak itt az esővíznek jutott meghatározó szerep. A MOM Park plázagalériájában is a többemeletes belső térbe tervezett. Ott az uszodában használatos, sávelválasztó kötelekkel keretezte a függőlegesen futó üveg liftházat, amivel egyszerre reagált a lift előtti szökőkút medencéjére, és a mélygarázsból, a föld alól érkező vásárlókra, akik mintha a piros – fehér - kék kötelek között, egy uszodapályán úsztak volna a lifttel felfelé. Az árvíz Szentendrén is gyakori vendég – most is egy árhullám miatt kellett a River pool avatását elhalasztani. Először csak látványtervként, egy nagy méretű fotón szerepelt 2011-ben, a Maurer Dóra által szervezett Művek vízre – tervek , modellek című kiállításon a Városligeti tavon, majd most a szendendrei önkormányzat kérte fel, hogy építse meg teljes nagyságában.

Vincze Ottó munkáit egyszerre jellemzik a merész méretek, a rendezettség és a légiesség, a letisztult, pontos geometria és a ritmust adó ismétlődés. De a rendszerbe szervezett és a vízen állva úszó hajózási bóják a tér múltját is megidézik, rejtőzködő történeteket hívnak belőle elő. A River pool installáció rejtett utalásokkal kötődik Szentendréhez: például azokkal az apró jelekkel, amik az élénk színű bójasortól elütő, fehér bóják oldalán láthatóak. Hasonlóakat a figyelmes szemlélő sok Főtér környéki ház kapuján is felfedezhet: ezek a zárójelek voltak a szentendrei kereskedők jelvényei. A kettős keresztből, horgonyból és a 4-es számjegyből álló faragott szimbólumokban előbbi a pravoszláv egyházhoz való tartozást jelentette, a folyami kereskedelem jele a horgony volt, a négyes pedig az akkori tisztes kereskedelemre utalt – azaz a négy százaléknál magasabb haszon nem számított tisztességesnek...

Fotó: Deim Balázs

Riverpool - Vincze Ottó dunai térinstallációja Szentendrén
megnyitó: 2016. augusztus 4-én 18 órakor
megnyitja: Kopin Katalin művészettörténész

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.